A háború végén az állapotok:

1.) Nyomor: A háború utolsó évére Magyarországon nagy lett a nyomor, az éhezés, a munkanélküliség és az elégedetlenség.

2.) Spanyolnátha járvány dúl Európa-szerte: 1918-1919-ben.

3.) Belpolitikai válság alakul ki Magyarországon. A parlamentben két politikai tábor állt egymással szemben: a miniszterelnök, Tisza István vezette konzervatív tábor és a Károlyi Mihály gróf vezette ellenzék. Az 5 legfontosabb kérdés, amiben a két oldal közt vita volt, és amit az ellenzék követelt, a következő:

Öt vitás kérdés:

• - a háborúból való azonnali kilépés
• - a Monarchiától való elszakadás
• - általános választójog bevezetése (a cenzusos helyett) 
• - földosztás a parasztoknak
• - szabadságjogok kérdése

Az 5 közül fontosságában kiemelkedik az általános választójog, hiszen ha a cenzus megszűnik, akkor szavazhat a teljes munkásosztály (és parasztság), akik nem a konzervatív oldalt fogják támogatni. Tehát Tiszáékat leváltják.

Választójog:

Az általános választójog azt jelenti, hogy MINDENKI szavazhat, csak törvényi feltételek vannak (mint a nagykorúság). A cenzusos választójognál azonban meghatározzák, hogy mely műveltségi és/vagy jövedelmi (vagyoni) szint felett lehet részt venni a szavazásokon. 

Forradalmi események:

A Károlyi vezette ellenzék 1917 nyarán fogott össze, amikor 4 párt lépett koalícióra egymással: a szociáldemokraták, a polgári radikálisok (Jászi Oszkár) (Országos Polgári Radikális Párt), a Polgári Demokrata Párt (Vázsonyi Vilmos) és a Károlyi-párt.(Függetlenségi és 48-as Párt). Megalakították előbb a Választójogi Blokkot, majd 1918 őszén a Nemzeti Tanácsot (árnyékkormány). Negyedik párt: a szociáldemokraták parlamenten kívüliek voltak.

A forradalom: 1918 október 28-án tüntetések zajlottak Pesten, a lánchídon kisebb csata is kialakult a rendőrség és a tömeg közt. A tüntetők a Nemzeti Tanács hatalomra kerülését követelték. Október 29 és 31 közt a forradalom oldalára állt a rendőrség és a hadsereg egy része is. A katonák sapkájukon a királyi monogram helyére őszirózsát tűztek. Végül IV. Károly meghátrált és október 31-én kinevezte Károlyit miniszterelnöké. Tiszát pedig megölték a forradalmárok (ismeretlen katonák).

Az első magyar köztársaság (1918 okt 31 - 1919 márc 20.)

A forradalom győzelmével létrejön egy polgári, parlamentáris berendezkedés Károlyi Mihály vezetésével. Az alig 4 hónapos időszak sikereket és kudarcokat is hoz.

1.) A polgári kormány sikerei:

A kezdetekben meghatározott 4 célt azonnal végrehajtották, vagyis az országot kiléptették a háborúból (belgrádi fegyverszünet 1918 nov. 13-án), kimondták a Monarchiától való elszakadást (1. számú néphatározat a független Magyar Népköztársaságról – 1918 nov. 16.), bevezették az általános választójogot, a polgári szabadságjogokat és törvényt hoztak a földosztásról is. Az ország élére egy több pártból álló koalíciós kormány került.

2.) A polgári kormány kudarcai:

1. Nem sikerült végrehajtani a földosztást, mert a birtokosok megtagadták földjeik feldarabolását. Csak maga Károlyi kezdte meg saját földjei szétosztását Kápolnán.
2. Az új rendszer nem tudta megoldani az országos nyomort, munkanélküliséget és éhezést.
3. Megerősödtek az országban a politikai szélsőségek: a szélsőjobboldaliak (nácik) illetve a szélsőbaloldaliak (kommunisták). A MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) és a KMP (Kommunisták Magyarországi Pártja) is 1918 novemberében alakult. Tüntetésekkel zavarták az ország működését. Károlyi mindkettő ellen fellépett, a kommunista vezetőket, például Kun Bélát le is tartóztatták.
4. Külpolitikai kudarcok: A cseh, román és szerb csapatok nem tartották be a belgrádi fegyverszüneti egyezményt és tovább törtek előre, magyar területeket elfoglalva. Az antant eltűrte a szabályszegést, a magyar kormány pedig kivonta sőt leszerelte erőit. Végül 1919 március 20-án az antant erők helyi parancsnoka, Ferdinand Vix egy jegyzékben utasította arra a kormányt, hogy adja át az ország területeit a Debrecen-Hódmezővásárhely vonalig.

3.) A polgári kormány bukása:

Károlyi nem akarta elfogadni a Vix jegyzéket, így lemondását fontolgatta. Úgy tervezte, hogy a hatalmat a szociáldemokratáknak adja majd át. Ám a kommunisták megelőzték ebben és kijátszották: szövetségre léptek a szociáldemokratákkal és közzétették azt a hamis hírt, hogy Károlyi rájuk hagyta a hatalmat. Ezek után Károlyi valóban lemondott és külföldre menekült. Idehaza Kun Béláék kikiáltották a Tanácsköztársaságot: 1919 március 21-én!

 Folytatás: Tanácsköztársaság és az ellenforradalom

Harmat Árpád