2024. november 24. írta: Töritanár__

11.8.1 Hitler hatalomra jutása és rendszere

Adolf Hitler: a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) vezére, majd 1933-tól Németország kancellárja és az 1939-től 1945-ig tartó második világháború kirobbantója. Élete:

1.) Gyermekkor, bécsi évek: Hitler egy osztrák vámtisztviselő (Alois Hitler) és unokahúga (Klara Pözl) negyedik gyermekeként született 1889-ben a Monarchiában (Braunau). Gyermekként festő szeretett volna lenni, ám a bécsi művészeti akadémia 18 éves korában elutasíotta felvételét. Egy ideig, korán elhunyt apja örökségéből élt Bécsben és utcai festő lett. Zsidógyűlölete ezekből az évekből származik. Látta, hogy a zsidók milyen jól élnek, miközben ő nyomorog. Alig 24 évesen költözött Müchenbe, későbbi sikerei helyszínére. Először 1913-1914 közt élt itt

2.) Az első világháború: Hitlert Münchenből sorozták be a német hadseregbe. Az első világháborúban tizedes (káplár) volt és futárszolgálatot látott el. 1914 végén vaskereszttel is kitüntették, a háború végén pedig Ypresnél egy mustárgáz támadás során szemsérülést is szenvedett.

3.) Besúgóként: A háború után Münchenben szerelték le, ám Hitler maradni akart a hadsereg kötelékében. Így a Reichwehr besúgója lett. Fő feladata: a müncheni pátgyűlések látogatása volt. Ki kellett derítenie, mely pártok készülnek forradalomra vagy felkelésre. Munkája során közvetlen felettese Ernst Röhm lett, aki látva Hitler szónoki képességeit, hamar felkarolta az akkor 30 éves fiatalembert.

4.) Párttaggá válás: Hitler 1919 szeptemberében ismerte meg a Német Munkáspártot, amikor besúgóként részt vett egy gyűlésükön. Ekkor a pártnak csak 100 tagja volt csupán. Hitler hozzá is szólt a gyűléshez, majd kilépett a hadseregből és csatlakozott a párthoz. (Csatlakozásának napja: 1919 szeptember 12.) Alig 5 nap kellet csak számára ahhoz, hogy a Német Munksápártnak új ideológiát teremtsen: a párt 1920 február 24-én Hitler nyomására vette fel a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt nevet.

5.) Pártvezérré válás: Az új pártnak 1921 július 29 -én lett hivatalosan az elnöke. Hitler körülbelül 5 esztendő alatt (1919-1924) szerezte meg a Náci Párton belüli egyeduralmat - a két korábbi pártelnök Harrer és Drexler félreállításával. Közben tömegpárttá szervezte a náci mozgalmat.

6.) Puccskísérlet: Hitler első hatalomátvételi kísérlete 1923-ban történt, amikor embereivel megprónbálta túszul ejteni Münchenben a tartományi kormányt. A kísérlet elbukott: Hitler egy évre börtönbe került. Ekkor írta meg a Mein Kapfot (Harcom) /A müncheni söpuccsról bővebben: ITT/

7.) Népszerűsége: Kiszabadulva megerősítette a náci pártot. Szónoklatai, gyűlései révén népszerű lett egész Németországban. Sikerének fő okai: a középrétegeknek felemelkedést ígért, a népnek nemzeti sikereket, a gazdagoknak pedig a kommunizmus teljes visszaszorítását. Utóbbinbak hála a milliomosok pénzelni kezdték.

8.) Győzelme: Hitler és a nácik nagy választási győzelme: 1932 július 31-én következett be. Bár Hitler pártja a választásokon első lett, a reichstagban nem tudtak teljes többséget szerezni, így még fél évig tartott, mire Hindenburg belátta, hogy a politikai patthelyzetet csak Hitler miniszterelnöki (kancellári) kinevezésével tudja feloldani.

9.) Kancellári kinevezés: Hitler 1933 január 30 -án vette át kancellári megbízását, majd Hindenburg halála után, 1934-től ő lett az ország Führere. Ekkor első intézkedései nyomán vette ki a hatalmat a parlament (reichstag) kezéből, majd diktatúrát vezetett be, meghirdette a faji törvényeket (1935), és 1939 szeptember 1-én kirobbantotta a második világháborút!

10.) A háború kezdete: A háború első szakasza egészen a sztálingrádi német vereségig sikerekkel teli. Hitler meghódította Európa nagy részét. Aztán 1943 januárjától jött a fordulat: a német csapatok minden fronton kezdtek visszaszorulni. Közben megindult az európai zsidóság elpusztítása (holokauszt) és a haláltáborok felállítása, működtetése, több millió zsidó meggyilkolásával.

11.) A háború vége: Sztálingrád után a második fordulat a szövetségesek normandiai prtraszállása (1944 június 6.) A német hadsereg két front közé szorult és 1945 elejére gyakorlatilag elvesztette a háborút.

12.) Hitler összeomlása: A Führer 1944 nyarától folyamatosan épült le - melyet gyorsított az ellene irányuló merényletkísérlet is. (Stauffenberg ezredes táskabombájáról bővebben: ITT) Később, 1945 elejétől mind egészségileg, mind mentálisan is leépült. Utolsó napjaiban feleségül vette a nála 23 évvel fiatalabb Éva Braunt, akivel akkor már 13 éve folytatott viszonyt. Együtt lettek öngyilkosok: 1945 április 30-án, az európa háború vége előtt 8 nappal.

A nácik győzelme és Hitler állama

Németországban fontos választások zajlanak 1932-ben. A győztes: 1932 július 31-én a náci párt (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt = Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei) de csupán 37% -ot érnek el, így a reichstagban (parlamentben) nem tudtak teljes többséget szerezni. Innentől még fél évig tartott, mire Hindenburg belátta, hogy a politikai patthelyzetet csak Hitler miniszterelnöki (kancellári) kinevezésével tudja feloldani.

Hitler kancellár lesz: 1933 január 30-án. Megkezdi totális államának kialakítását. A megszülető rendszer egy diktatúra lesz. Új neve: III. Birodalom, szimbóluma a horogkereszt.

A hitleri totális állam jellemzői

Az Adolf Hitler által 1933/34-ben kialakított német állam, melyet III. Birodalomnak nevezett, 9 fontos jellemzővel bírt:

1.) Nem működhettek pártok. Hitler betiltotta a pártokat, CSAK a náci párt működhetett.

2.) A parlament elvesztette jelentőségét, helyette a kormány hozta meg a döntéseket (ami viszont Hitler kezében volt). Ezt mondta ki a felhatalmazási törvény 1933 március 23-án.

3.) Teljhatalmat kaptak az állami erőszak-szervezetek, mert Hitler a Reichstag felgyújtása ürügyén (1933 február 27) szükségállapotot hirdetett. Két fontos erőszakszervezet:

-- GESTAPO (Geheime Staatspolizei) = titkos államrendőrség. Élén Hitler jobbkeze: Hermann Göring állt
-- SS (SchutzStaffel) = Védőosztag. Élén: Heinrich Himmler állt. Egyik része a Waffen-SS a hadsereggel működött együtt, viszont másik része az Allgemeine-SS a koncentrációs táborokat őrizte. A táborokba Hitler ellenségeit és később a zsidókat zárták. Az első koncentrációs tábor Dachauban kezdett működni 1933 márciusától.

4.) Polgári szabadságjogokat korlátozták. Például a sajtót (újságokat) alárendelték a Joseph Goebbels által vezetett propaganda minisztériumnak, mely ügyelt arra, hogy csak a nácikat dicsérő, Hitlert méltató cikkek jelenjenek meg Németországban.

5.) Hivatali összevonás. Hitler összevonta a Hindenburg 1934-es halála után megüresedett köztársasági elnöki tisztséget és a kancellárit. Így az ország führere lett. Megjelent a III. Birodalom megnevezés is: az első német birodalom a Német-Római Császárság volt 962-1806 közt, a második német birodalom az 1871-1914 közti Német Császárság volt és a harmadik a hitleri Németország lett.

6.) Teljes egyeduralom kiépítése: Hitler még pártján belül is eltüntette a riválisaivá váló, Ernst Röhm vezette SA -t. A hosszú kések éjszakáján (1934 nyara) megölette az SA vezetőit.

7.) Totális állam. Németország a háború kirobbanásakor már egy elfajzott totális állam képét mutatta, ahol 1933-tól könyvégetések zajlottak, a nürnbergi pártnapokon százezrek éltették a Führerüket és a fiatalokat a Hitlerjugend tanította az árja német értékrendre.

8.) Zsidótörvények Hitler államának legkegyetlenebb rendelkezései az 1935-ös nürnbergi zsidótörvények voltak, melyek megvonták a zsidó lakosoktól az állampolgári jogokat és másodrendű lakosokká változtatták őket.

9.) Ideológia. Adolf Hitler 1935 -től a faj- és élettérelmélet szerint, - mely a felsőbbrendű németeknek nagyobb területek birtoklását követeli - megindította a terjeszkedés politikáját. Németország tudatosan megszegve a versaillesi békét, elrendelte az általános hadkötelezettséget, a Rajna-vidék megszállását, majd Ausztria és Csehország bekebelezésének előkészítését.