A sztálini fordulat korszaka:

• 1922 december 30-án létrejött a Szovjetunió. Legfőbb szerve a pártkongresszus lett, de a valódi irányítás a Lenin vezette, 10-15 fős Politikai Iroda vagy Politikia Bizottság kezében összpontosult. Lgfelül a pártfőtitkár (mint Sztálin, majd Hruscsov)
• A Szovjetunió 15 Szocialista Köztársaságból állt, melyek csak látszólag lehettek önállóak. 
• Amikor Lenin 1924 januárjában meghalt, a párt főtitkára Joszif Sztálin vette kezébe az irányítást és száműzette riválisát Lev Trockijt.

Gazdaságirányítás három típusa a kommunizmus kezdetén:

• 1) Hadikkomunizmus (1918-1921) a parasztoktól egyszerűen elkobozták a terményfelesleget
• 2) Új gazdaságpolitika (NEP): 1921-1927 megengedő rendszer volt, félig már szinte piacgazdaság
• 3) Tervgazdálkodás (1928-1995) - előre meghatározott célokat írt elő minden gazdasági szereplőnek, vállalatnak, termelőszövetkezetnek. Jellemzői: a nehézipar erőltetett fejlesztése és kötelezően termelőszövetkezetek alakítása a parasztoktól elvett földekből. Sztahanovisták = akik rendszeresen túlteljesítik a terveket (kitüntették őket)

Joszif Visszarionovics Sztálin 

Joszif Sztálin grúz származású kommunista diktátor 1924 és 1953 közt (Dzsugasvili), majdnem 30 évig vezette a Szovjetuniót. Ezen időszakban uralma 4 fontos tényezőn nyugodott:

1.) Kommunista gazdaságirányítás. Két eleme: a tervgazdálkodás és a kollektivizálás.

1. a) A tervgazdálkodás lényege, hogy a kommunista párt vezetése minden 5 évre előre meghatározta, hogy az egyes gazdasági területeken milyen menniységi célokat kell elérnie az ország gyárainak és mezőgazdasági szövetkezeteinek. Az 1929-ben kezdődő első 5 éve terv sok száz nehézipari gyár, kohó építését írta elő, miközben nem törődött az emberek szükségleteivel. 
2. b) A kollektivizálás azt jelentette, hogy 1929-1930 -ban az összes parasztot kolhozokba, vagyis termelőszövetkezetekbe és szovhozokba, vagyis állami gazdaságokba kényszerítettek. Aki önként nem adta be földjét egy-egy ilyen szervezetbe, azt áttelepítették Szibériába. 

2.) Kommunista diktatúra: A sztálini Szovjetunióban nem voltak pártok és nem működött a parlament sem. Mindent a kommunista párt legfelső vezetése és Sztálin irányított, mégpedig a politikai rendőrségre és besúgóhálózatra támaszkodva. (A politikai rendőrség neve: Cseka, majd GPU, NKVD, végül MVD volt.) A diktatúra 3 eleme:

1. a) Személyi kultusz: 1929-től mindenkire nézve kötelező volt Sztálin istenítése, imádata, megtapsolása.
2. b) Állami terror: Sztálin először 1928-ban, majd később 1934-ben sorra kivégeztette mindazokat, akik korábban Lenin harcostársai voltak és így veszélyesek lehettek volna hatalmára. Lev Trockijjal kezdte, aki Lenin jobbkeze volt. Száműzette az országból. Később jött Zinovjev és Kamenyev, majd  1934-ben Szergej Kirov, Leningrádi pártvezér akit szintén meggyilkoltatott. Végül a hadsereg szinte minden tábornokát megölette (321 tisztet). A szovjet hadsereg a háború kezdetén sorozatos vereségeket szenvedett, mert sokáig nem voltak tapasztalt tisztjeik, hiszen Sztálin minden megölette.
3. c) GULAG rendszer = kényszermunkatáborok, melyekbe 1930 és 1960 közt több millió embert vittek, olyanokat, akik bírálták Sztálint (és utódját, Hruscsovot). Sok ilyen tábor Szibériában működött.

3.) Propaganda: A sajtó korlátozása, kommunista szellemű cikkek megjelentetése és a kommunista szellemű oktatás tartozott ide. A pártvezetés átalakította a művészeteket a "szocialista realizmus" szellemében lehetett csak alkotni (szobrokat, épületeket, bármit). Üldözték a vallást, az egyházakat. Az emberek elé kommunista példaképeket állítottak, például a sztahanovistákat, akik élmunkásokként a tervek 150% -át teljesítették a gyárakban. Közben azonban a pártvezetők dőzsöltek, kiváltságokat kaptak.

4.) Szovjet külpolitika: Sztálin későn ismerte fel, hogy a német nácizmus veszélyes lehet országára. Későn kezdett összefogást kezdeményezni a nyugati államokkal, melyek eleve bizalmatlanok voltak vele. Sztálin végül időnyerés céljából kénytelen volt megállapodást kötni Hitlerrel a háború küszöbén, hogy megerősíthesse hadseregét és szöveségre léphessen az angolokkal, franciákkal és amerikaiakkal. A Szovjetunió 1926 és 1939 közt megerősödött, megnőtt a városiak száma, talpra állt a gazdasága.

Harmat Árpád