A tanácsköztársaság 133 napjának államszervezete (1919): 

A végrehajtó hatalmat, azaz a kormány szerepét a Forradalmi Kormányzótanács töltötte be, melynek tagjai a népbiztosok (miniszterek) voltak. Elnöke: Garbai Sándor, vezetője Kun Béla külügyi népbiztos. A törvényhozó hatalom (parlament) szerepét a Tanácsok Országos Gyűlése látta el, a fegyveres karhatalmat 3 szervezet adta: a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség és a Szamuely Tibor népbiztos alatt szolgáló „Lenin fiúk” nevű szervezet. Egyetlen párt működhetett az országban, ez volt az állampárt: az SZDP (szociáldemokrata párt) és a KMP (kommunista párt) összeolvadásából létrejött Magyar Szocialista Párt.

A tanácsköztársaság jellemzői:

• - Egypárt rendszer (minden pártot betiltanak csak a kommunisták működhetnek)
• - Diktatúra jön létre, teljes elnyomás
• - Kommunista vörös terror
• - Erőszakos államosítás

1.) A tanácsköztársaság sikerei:

Szociális intézkedések: 8 órás munkaidő bevezetése, béremelések, társadalombiztosítás kiterjesztése

Külpolitikai sikerek: egy nagy létszámú (200 ezer fős) proletár hadsereg felállítása után, a csehek kiűzése a Felvidékről. Ez volt az Északi hadjárat Bőhm Vilmos és Stromfeld Aurél vezetésével (1919 júniusa)

2.) A tanácsköztársaság kudarcai:

Erőszakos, törvénytelen államosítások zajlottak, vagyis köztulajdonba vették a gyárakat, bankokat, bányákat, boltokat, ipari vállalatokat, iskolákat. A tulajdonosoktól egyszerűen elvették ezeket a nép nevében.

Nem gondoskodnak a földtelen, vagy törpe méretű birtokokon nyomorgó parasztokról. A kommunisták terve a szövetkezetek létrehozása, de erre sem kerül sor.

Vörös-terror bontakozott ki: közel 600 olyan embert gyilkoltak meg Szamuely parancsára, akik kritizálták a kommunista diktatúrát. Véresen verték le a Kalocsa környéki parasztlázadást és a pesti Ludovika Akadémia tiszti-iskolásainak felkelését is.

3.) A tanácsköztársaság összeomlása:

Clemenceau francia elnök és antantvezető először a Vix-jegyzéknél kedvezőbb határvonalat javasolt Kun Bélának, sőt a támadó román csapatok kivonására is ígéretet tett, ha a magyar seregek feladják a Felvidéket. Ebbe Kun Béla belement, ám Clemenceau becsapta: bár a magyarok kivonultak a Felvidékről, a románok nem mozdultak a Tiszától. Válaszul Kun Béla nagyarányú támadásra adott parancsot a románok ellen. A roham azonban sikertelen volt, sőt a román ellentámadás egészen Pestig jutott. A Tanácsköztársaság vezetése lemondott és elmenekült. 1919 augusztus 1-én véget ért a Magyar Tanácsköztársaság. (Kun Béla Moszkvába ment, ám 18 évvel később Sztálinnál kegyvesztett lett, amiért jó kapcsolatokat ápolt Trockijjal. Végül kivégezték: 1938-ban.)

Ellenforradalom Magyarországon és Horthy [link1]

Az ellenforradalom: Olyan hatalomváltás, mely a korábbi baloldali, polgári vagy kommunista berendezkedést hagyományos, monarchikus, konzervatív és nemzeti rendszerre cseréli.

A magyar ellenforradalom magját 1919-1921 közt azok a nemzeti-konzervatív erők alkották, akik a Károlyi vezette őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság ellen igyekeztek fellépni. Már a Tanácsköztársaság alatt voltak ellenkormányok pl. Károlyi Gyula aradi majd szegedi ellenkormánya. Ezekbe a városokba nem ért a tanácsköztársaság keze, mert antant területek voltak.

Rongyos Gárda: A tanácsköztársaság alatt jött létre (1919 áprilisában) a Székely Hadosztályból nem hivatalosan olyan katonákból, akik meg akarták állítani a környező országok behatoló katonai egységeit. Később a tanácsköztársaság bukása után kommunista-ellenes szabadcsapattá alakultak, Prónay Pál vezetésével.

Horthy Miklós felbukkanása:

Horthy Miklós a világháború végén hazatér birtokaira Kenderesre a háborúból, de a Tanácsköztársaság elől Aradra, majd Szegedre menekül, mely városok nem álltak a Tanácsköztársaság uralma alatt. Itt csatlakozik a kommunisták ellen szerveződő ellenkormányokhoz. A szegedi ellenkormányban honvédelmi miniszter (esküjét 1919 június 6-án teszi le). Ám az antant feloszlatja mindkét ellenkormányt, így Horthy önállósodik: 1919 június 9-én Szegeden hadügyminiszteri rendeletet ad ki (40/1919.1.) Nemzeti Hadsereg megalakításáról! A frontokról hazatérőben tömegével állnak be Horthy hadseregébe a magyar katonák.

Horthy hatalomra jutása:

Hatalomra jutásakor három hatalmi tényező uralta az országot:

• - Román hadsereg, mely megszállta hazánk nagy részét, és csak az antant utasításainak engedelmeskedett. Mardarescu tábornok állt a megszló csapatok élén.
• - A budapesti átmeneti kormányok, melyek csak jelképes hatalommal bírtak (pl. Peidl Gyula és Friedrich István kormányai)
• - Horthy Miklós vezette haderő, a Nemzeti Hadsereg

Az úgynevezett "Fővezérség" létrejöttének sajátos története van. (A térképen az 1918 szeptemberi állapotok láthatóak)

Amikor már 10 ezres létszámú lesz a hozzá csatlakozó, korábbi frontkatonák száma, a Dunántúlra vonul velük. Siófok központtal megszületik a "Fővezérség", mely 1919 augusztus 13 és november 16 közt, 3 hónapon át működött mindenkitől függetlenül.

Horthy alkuja a nyugattal a hatalomról:

Bár az 1919 januárja óta tartó párizsi békekonferencia Magyarországgal is békeszerződést szeretett volna aláírni, nem akadt hazánkban törvényes és elismert államvezetés mely aláírhatta volna. Így az antant Magyarországra küldte George Clerk diplomatát, hogy kezdeményezze nálunk egy legitim rendszer kiépítését!

Clerk Horthyhoz fordult, akivel alkut kötött: megígérte neki, hogy az antant kiutasítja hazánkból a román katonaságot és elismeri Horthy hatalomra kerülését, ha ennek fejében Horthy gondoskodik egy legitim magyar kormány és parlament létrehozásáról majd követeket küld a párizsi békekonferenciára!

Az alku végrehajtása: A románok 1919 novemberében távoztak, Horthy pedig ünnepélyesen bevonult Pestre november 16-án fehér lovon, majd gondoskodott egy új kormányról és a választások kiírása után egy új magyar parlamentről is. A választások 1920 januárjában zajlottak és a Kisgazda Párt illetve a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja győzött. Ez az új parlament aztán 1920 januárjában kiküldte követeit - gróf Apponyi Albert vezetésével - a párizsi békekonferenciára!

Horthy-kultusz megszületése: Horthy Miklós budapesti bevonulása azt a látszatot keltette, hogy miatta (és előle) menekülnek ki a fővárosból a románok, illetve saját hadserege révén erőskező rendteremtőként áll országa élére. Innentől Horthy népszerűsége töretéen lett közel 24 éven keresztül (1944-ig). 

Az államforma kérdése:

Magyarország államformája a király nélküli királyság lett, mert a baloldalisághoz kötődő köztársasági formát (őszirózsás forradalom + tanácsköztársaság) senki nem akart hiszen kudarcokkal teli és véres időszakokat jelentettek. Viszont a király személyében egyelőre nem tudtak megegyezni. Két párt alakult ki: Legitmisták és Szabad királyválasztók pártja. 

• A magyar parlament kezdetben ideiglenesnek tekintette azt az állapotot, hogy nincs király.
• Az ország egy része a Habsburg családot legitimnek (törvényesnek) gondolta a trónra és a dinasztiából akart királyt hívni, ám az antant ellenezte a Habsburgok uralmát Magyarországon. (Legitimista párt) Hivatkozási alapjuk az volt, hogy az Eckartsaui Nyilatkozatban nem mondott le IV. Károly uralkodói jogairól (csak felfüggesztette azt). A szabad királyválasztók Európa valamelyik másik uralkodóházából hívott volna királyt. 
• Egyre többen gondolták úgy, hogy egy személyben Horthynak kellene képviselnie a királyi hatalmat így végül egyik párt sem győzött egy harmadik utat választottak: király nélküli királyság lett Magyarország.
• Horthyt végül 1920 március 1-én kormányzóvá választották (egyetlen ellenjelölt volt: gróf Apponyi Albert). Fél évvel később jogkörét kibővítve az uralkodói jogok egy részét is megkapta. Horthy 24 éven keresztül, 1944-ig volt kormányzó, mely idő alatt 12 kormány és miniszterelnök váltotta egymást. Ez volt a Horthy-korszak! 

Vörösterror: A vörös a kommuniszmus színe, így a vörösterror a kommunisták által végrehajtott elnyomás és vérengzést jelenti a tanácsköztársaság 133 napja alatt. Például a Lenin-fiúk, a vörös őrség és a vörös hadsereg elnyomása is ide tartozik. Kb. 500 halálos áldozata volt.

Fehérterror: A fehér, a konzervatív, királyság rendszerét pártoló erők színe, így a fehérterror a jobboldali, konzervatív és nemzeti erők fegyveres csoportjainak, az úgynevezett tiszti különítményeknek volt az erőszakhulláma. Célpontjaik a kommunista gyanús és zsidó származású lakosok voltak. Kezdetben, 1919 őszén Horthy még engedte ezeknek a szabadcsapatoknak a működését, később azonban elhatárolódott tőlük, majd 1920 őszén betiltotta tevékenységüket. Ám az 1919 és 1921 közti, két év alatt közel 2000 embert gyilkoltak meg a fehérterror önkényeskedő fegyveresei. Antiszemitizmus: olyan irányultság, mely a zsidó lakossággal szemben ellenérzéseket, negatív megkülönböztetést, sőt néha erőszakosságig fajuló gyűlöletet takar. A fehér terror konkrét áldozata: Somogyi Béla a Népszava szerkesztője. Cikkei miatt ölik meg 1920 február 17-én Pesten. Megkínozzák és holtestét a Dunába dobják.

[Tiszti különítmények vagy szabadcsapatok: olyan katonai csoportosulások voltak, melyek a nemzeti-konzervatív-szélsőjobbos oldalt képviselték, de önkényes módon és törvénytelenül léptek fel kommunista vagy zsidó személyekkel szemben gyakran gyilkosságok elkövetésével (a fehérterrort megvalósítva)].

Az antiszemitizmus: Zsidógyűlöletet jelent. (A szó eredete: anti = ellen, szemitia/sémi = zsidó) Okai hazánkban 1919 után szerteágazóak: Egyrészt a tanácsköztársaság nagy számú zsidó vezetője volt az oka, akik miatt 1919-1920 után hazánkban sokan fordultak a zsidók ellen. Másrészt a lakosság egy része 1919 után a zsidókat okolta a háborúért és az azt követő nyomorért, illetve sokan úgy gondolták, hogy a  lakosságot kivéreztető kommunisták illetve liberálisok is mind zsidó származásúak (vallásúak). 

Harmat Árpád