A JUGOSZLÁV VÁLSÁG
Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.
Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). Bárdossy kijelentette: a Teleki által kötött szerződés azért érvénytelen, mert maga Jugoszlávia is felbomlott. A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)
MAGYAR HADBALÉPÉS
Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Vita a magyar parlamentben: a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben. A parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt. Döntő érv: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan haszno szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől.
Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.
A MAGYAR HADSEREG HARCA A KELETI FRONTON
1.) Először a magyar kormány 1941 júliusában küldött katonákat a szovjetek ellen (45 ezer katonát, ez volt a Kárpát-csoport) A németek Moszkva alatti veresége után Hitler úgy döntött, hogy 1942 tavaszán és nyarán a nagyon hosszú keleti frontnak csak a déli részén indít támadást. Ehhez azonban szüksége volt a csatlós államok - Románia, Slovákia, Olaszország és Magyarország - haderejére is. Így 1942 elején Németország hivatalosan kéri fel a magyar kormányt és vezérkart, egy minden eddiginél nagyobb segítségnyújtásra.
2.) Másodszor: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. A hadsereg parancsnoka: Jány Gusztáv vezérezredes. Feladatuk: a Don folyó 200 km -es szakaszának biztosítása, amíg a német erők beveszik Sztálingrádot. Mivel azonban Sztálingrád elesett, 1943 januárjában nagy szovjet ellentámadás indult, mely elpusztította a 2. magyar hadsereget is. 120 ezer magyar katona halt meg, a nagy hideg, a hiányos felszerelés és a túlerő miatt. (Bővebben: LINK)
KÁLLAY HINTAPOLITIKÁJA []
Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek. (Kállay miniszterelnöksége: 1942 március 9 - 1944 március 22.)
- a közelgő normandiai partraszállással új front nyílik nyugaton, a németek két frontos háborúra kényszerülnek
- Románia átállása küszöbön áll (Tényleges átállás: 1944 augusztus 23.)
- a német hadsereg mindenhol folyamatos visszavonulásra kényszerült 1943-ban és 1944-ben
Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal. A hinta elnevezés onnan ered, hogy a kileng a németek felé (látszólag hűek vagyunk Hitlerhez), majd kileng a másik irányba is (titokban tárgyalunk a nyugattal)
A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.
Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.
Margaréta-terv: Magyarország német megszállásának haditerve.
MAGYARORSZÁG A NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT
A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul. Közvetlen előtte Ausztriába (Klessheimbe) hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat. Horthy a helyén marad és legitimálja a német megszállást. (Kállay sorsa: a török követségre menekült a német megszálláskor. Később a nyilasok elérték kiadatását 1944 októberében. Németországi munkatáborokban raboskodott. A háború végén megmenekült és az USA-ba emigrált, New Yorkban halt meg 1967-ben.)
Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.
A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.
Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.
HORTHY KIUGRÁSI KÍSÉRLETE
Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.
Három fejlemény változtatta meg hazánk helyzetét:
- a normandiai partraszállás lezajlott, amivel új front nyílt nyugaton, a németek két frontos háborúra kényszerültek
- Románia átállt 1944 augusztus 23-án
- a német hadsereg mindenhol folyamatos visszavonulásra kényszerült
Mindezek után döntötte el Horthy, hogy országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Ezt három épésben hajtotta végre:
- küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, Faragho Gábor tábornok vezetésével, aki október 11-én aláírta a fegyverszünetet Moszkvában
- négy nappal később, 1944 október 15-én Horthy bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
- katonai parancsot adott a magyar hadseregnek a fegyvernyugvásra
A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását. Nem továbbították Horthy parancsait. A németek elrabolták Horthy kisebbik fiát és vele zsarolták, hogy vonja vissza a kiugrási nyilatkozatát.
Horthy bejelentése 1944 október 15-én:
„ … Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette … Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük … Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.”
Horthy sorsa: Visszavonja a kiugrási nyilatkozatát, majd az SS letartóztatja és Németországba viszik, házi-őrizetbe. A háború utolsó napjaiban a németektől amerikai fogságba kerül.
A NYILAS URALOM
Hatalomra kerülés: Szálasi Ferenc 1935-ben szervezte meg a pártját (nyilasokat), mely az 1939-es választásokon 20%-ot ért el. A nyilasok bejutnak a parlamentbe, mozgalmuk a háború alatt megerősödik a háború alatt és szimpatizánsaik a hadseregben többségbe kerülnek.
A nyilasok céljai:
- A végsőkig támogatni Hitlert
- Magyarországot kiszolgáltatni Hitlernek
Közben 1944 október 15-én Horthy letartóztatása után Szálasi Ferenc kerül az ország élére német támogatással, mint nemzetvezető. Ezzel 170 napra kialakul a nyilas-uralom Magyarországon.
Nyilas rendelkezések:
- Folytatják a magyar zsidóság kiirtását a 200 ezres budapesti zsidóság elleni nyilas akciókkal. Ilyen voltak a Dunába lövések például.
- A magyar ipari termelés átadása a németeknek (bányászat, gépgyártás)
- Teljes mozgósítás: a 14 és 60 év közöttiek besorozása és frontra küldése
A front átvonulása Magyarországon
A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nyilasok kezében volt az ország nyugati fele.
A magyarországi harcok alatt 2 fontos csata és egy ostrom zajlott:
- debreceni tankcsata: 1944 október 10-19. Szovjet győzelem születik
- székesfehérvári német ellentámadási kísérlet, "tavaszi ébredés" hadművelet keretében 1945 március 6 és 16 között. A hadművelet célja: visszatolni a szovjet frontvonalat az Alföldre. De szovjet győzelem
- Budapest ostroma
Ezalatt 1944 októberében a szovjet seregek két hadseregcsoportban (frontban) északon Malinovszkij, délen pedig Tolbuhin vezetésével hihetetlen gyorsasággal törtek előre. A hónap végére Malinovszkij tábornok katonái már a Kecskemét-Nyíregyháza-Ungvár vonalon, míg Tolbuhin egységei Baja térségében a Dunánál állomásoztak. A Dunán való első átkelés 1944 november 7-én valósult meg.
Budapest ostroma
A frontvonal ugyanis 1944 karácsonyára elérte Budapestet, melyet körbekerítenek. Ekkor kezdődött meg a második világháború egyik leghosszabb ostroma, mely összesen 50 napig tartott. Budapest ostroma alatt a harcok házról – házra zajlottak. Összesen 160 ezer szovjet katona támadta a várost, melyet 70-80 ezer német-magyar erő védelmezett, így legalább kétszeres volt az orosz túlerő.
![bp_ostroma.jpg](https://m.blog.hu/to/torikonyv/image/bp_ostroma.jpg)
Az ostrom vége: 1945 február 13-ra kiűzték a németeket a fővárosból. Utolsó kísérlet a német-magyar kitörésre a budai várnegyedből 8Vérmező környékén) történt.
A szovjetek 1945 április 13-ra Magyarország teljes területéről kiűzték a németeket.