Mussolini Olaszországa:

Olaszország helyzete 1918-ban:

Bár Olaszország a győztes oldalon fejezte be az első világháborút, mégis elégedetlen volt lakossága. Ugyanis nem kapta meg mindazt a területet, amit 1915-ös átállásakor megígértek neki: így nem lett az olaszoké az Isztria és Albánia sem, sőt kimaradt a németek afrikai gyarmatainak felosztásából is, nem kaptak területeket Törökországból sem. Emellett nagy volt a munkanélküliség és az infláció az 1920-as években.

Benito Mussolini

Az általános elégedetlenség közben a két politikai szélsőség erősödött meg: a kommunisták és a fasiszták is előretörtek. A fasiszták pártja (Partito Nazionale Fascista, PNF) 1921-ben jött létre Benito Mussolini vezetésével. Feketeinges rohamosztagaikkal számtalan kommunista gyűlést vertek szét.

Fasizmus: Fascio = vesszőnyaláb, az ókori Róma egyik szimbóluma és összefogást kelentett. Az 1920-as évkben a fasizmus szélsőjobboldali, nacionalista irányzat, mely totális diktatúrát és agresszív terjeszkedést tűzött ki céljául. Eltér a nácizmustól annyiban, hogy a fajelméletet nem alkalmazza. 

A fasiszták hatalomra kerülése: 

Végül Olaszország nagy része a fasisztákat kezdte támogatni, a kommunista hatalomtól félve. Mussolini törvényesen elérte, hogy az olasz király, III. Viktor Emánuel 1922 október 31-én őt nevezze ki kormányfővé. Előzménye: Embereivel hatásos felvonulást rendezett Rómában. Ez volt a "római menetelés" marcia su Roma. Azt a benyomást kelti: hogy a fasiszta mozgalom hatalmas és erős. Kinevezése után másfél évvel, 1924 április 6-án országos választásokkal is megerősítette hatalmát. (Választási csalások, megfélemlítésekkel 66%-ot ért el.)

A fasiszta Olaszország:

• Mussolini 1925-ben totális diktatúrát vezetett be Olaszországban. 
• Mussolini mint "Duce" (vezér) teljes diktatúrát vezet be. Feloszlatta a pártokat, helyettük fasiszta mozgalom marad csak, a parlament helyett pedig Fasiszta Nagytanács lesz.
• Megindul a Római Birodalom feltámasztásának programja. Tervbe vette: Etiópia, Albánia, Görögország és Egyiptom meghódítását. (Végül: 1935 és 1940 közt mind a négyet meg is támadta.) Líbia már az olaszoké 1912 óta (olasz-török háború)
• Korporatív állammodell: A vállalatok és gazdasági szereplők 3 tényező irányítása alatt állnak: munkáltatók,munkavállalók és az államot képviselők. (Ezt másolja majd le Magyarországon Gömbös Gyula.)

Nácizmus és fasizmus összevetése: 

• Mindkettő szélsőjobboldal, nacionalista
• Mindkettő erősen vezérközpontú: führer, duce
• Mindkettő terjeszkedést akar
• Mindkettő diktatórikus berendezkedésű
• Különbség 3 tényezőben: 1.) A fajelmélet mely a nácikra jellemző csak, a fasizmusban nincs benne az antiszemitizmus 2.) A vallás kérdése ebben a fasizmus megengedőbb és a pápaságga illetve a klérussal megegyezést kereső 3.) Az állam totális szerepe ebben a nácizmus az egész társadalom számára ellenőrzést vezet be, az olasz rendszer kevésbé. Az olasz fasizmus egyedisége: királyság intézményének fenntartása és az ősi Római Birodalom feltámasztásának vágya.

Korporatív állam:

Az olasz gazdaság-irányítás fasiszta átalakítás korporációk létrehozásával. Ezek lényege, hogy a nagyvállalatok vezetését mindenhol egy hármas egyeztető testület kezáébe helyezték. Ezek részei: államvezetés képviselői, munkavállalók, munkáltatók. (A rendszer jól működött, Magyarországon Gömbös Gyula próbálta átvenni, sikertelenül.)

Fajelmélet = azt hirdette, hogy az ember több fajra tagolódik, mely fajok nem egyenértékűek: a németek és rokon népeik (pl. skandinávok, angolok) felsőbbrendűek, a szlávok viszont például szolga népek, a zsidók, cigányok pedig kifejezetten kártékonyak (azaz kiirtandóak). A fasizmus többek közt abban különbözött a nácizmustól, hogy a fajelmélet hiányzott belőle. A fajelmélet révén a németek egy része hitte, hogy joga van más népeken uralkodni, és joga van más népek földjét elvenni. Élettér elmélet = a németeknek nagyobb élettér jár!

Harmat Árpád