Magyarország elköteleződése (1936-1939) 

Gömbös Gyula után, a második világháború kirobbanásáig, (1936 - 1939 közt) három kormány váltotta egymást, melyek fokozatosan elkötelezték hazánkat Hitler oldalán és Németország fő szövetségesévé tettek bennünket! [kép]

1. Darányi Kálmán kormánya (1936. október 12 - 1938. május 12.) Legfontosabb hozzá köthető intézkedés: a Győri Program (1938 március 5.). Lényege: 1 milliárd pengős ipar-, és haderőfejlesztés mindazon cégeknek, akik polgári és haditermelésre is képesek. Ennek révén megerősödött iparunk és hadseregünk is. Konjunktúra vagyis fejlődés kezdődött hazánkban.
2. Imrédy Béla kormánya (1938. május 14 - 1939. február 16.): Hitlerhez közeledése nyomán bevezette az első zsidótörvényt (1938 május 29.), majd a parlamentet mellőző diktatúrára törekedett (felhatalmazási tv) Parlamenten kívüli mozgalmat hirdetett (Magyar Élet Mozgalma) ezt Horthy nem tűrhette így lemondatta. (Ürügy: dédapja zsidó)
3. Teleki Pál kormánya (1939. február 16 - 1941. április 3.): Németországgal szemben tartózkodóbb politikába kezdett, de nem tudta meggátolni végső elköteleződésünket Hitler oldalán. A Jugoszláviával 1940 decemberében megkötött örökbarátsági szerződés ezt a célt szolgálta. 

Elköteleződés Hitler oldalán:

Ez 4 lépcsőben történt: ahogyan sorra bevezettük a Hitler által elvárt rendelkezéseket, cserébe a németek sorra visszaadták nekünk, Trianonban elvesztett területeink egy részét.

1. Csatlakozás a kommunista ellenes Antikomintern Paktumhoz (1939.02.24.) - Imrédy alatt
2. Kilépés a nyugati hatalmak által támogatott Népszövetségből (1939.04.11)
3. Zsidótörvények bevezetése (1938.05.29 majd 1939.05.05)
4. Csatlakozás a nácik vezette Háromhatalmi Egyezményhez (1940.11.20.)

A négy lépéssel Magyarország teljes mértékben Hitler oldalára állt és a náci-fasizta hatalmak sorába került Németország, Olaszország Japán szövetségi rendszerébe.

Az elköteleződés lépései

A Hitler számára kedvező említett rendelkezések fejében, Németország támogatta revíziónkat:

1. Első Bécsi döntés (1938.11.02) miénk lesz újra a Felvidék egy része
2. Kárpátalja nekünk adása (1939.03.15) miénk a Felvidék keleti része
3. Második Bécsi döntés (1940.08.30.) miénk lesz Észak-Erdély
4. Délvidék megszerzése (1941.04.11) miénk lesz a Délvidék egy része

Zsidótörvények: (6 jogszabály 1938 és 1944 között)

• Első zsidótörvény (1938 május 29.) Még vallási alapon határozta meg, hogy ki minősül zsidónak. Előírta, hogy az értelmiségi pályákon pl. orvos, tanár, ügyvéd, mérnök, újságíró, csak 20% lehet a zsidók aránya.
• Második zsidótörvény (1939 május 5.) Származási alapon határozta meg, hogy ki zsidó. Előírta, hogy az értelmiségi és gazdasági pályákon csak 6-12% lehet a zsidók aránya.
• Harmadik zsidótv (1941 augusztus 8) Tiltotta a keresztények és zsidók közti szexuális és házassági kapcsolatot
• Negyedik zsidótv (1942 szeptember 6) Tiltotta a zsidók föld- és ingatlan vásárlását
• Munkaszolgálat előírás zsidóknak: 1942/XIV.tc, kiegészítése: 69059/1942 számú honvédelmi miniszteri rendelet. Előírta 18 és 48 év közt kötelező a munkaszolgálat.
• Kötelező Dávid-csillag viselés elrendelése: 1240/1944 -es miniszterelnöki rendelet (1944.04.05.)

 Hazánk hadbalépése 

Magyarország hadbalépése két szakaszban történt: először a jugpszláv válsággal kerültünk harcba déli szomszédunkkal a németek oldalán, majd a szövetségesek ellenében is a kassia bombázást követően.

I.) A jugoszláv válság:

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). Bárdossy kijelentette: a Teleki által kötött szerződés azért érvénytelen, mert maga Jugoszlávia is felbomlott mégpedig április 10-én a náci-barát Horvát Állam kiválásával. A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el (április 12-én) és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. A Balkánon április 6-án és 14 között zajlottak a harcok, ekkora a Balkán legnagyobb része német kézre került. (Április 27-re Görögországot is megszállták a németek, aznap esett el Athén.)

Újvidéki vérengzés:  A razziát Feketehalmi-Czeydner Ferenc altábornagy és nyilas érzelmű tiszt-társai önhatalmú akciójaként kiterjesztették a környező községek szerb és zsidó lakosságára, majd Újvidék (Novi Sad) városára is. A vérengzés során 1942 január 20-23 között sok partizánnak tartott szemékyt, kommunistát és több ezer teljesen ártatlan polgári, többségében szerb vagy zsidó személyt lőttek agyon a nyílt utcán, vagy géppuskáztak a jeges Dunába és a Tiszába Újvidéken. 

II.) A kassai incidens: 

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, vita alakult ki a magyar parlamentben arról, hogy hazánk részt vállaljon e a harcokban. A a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben, a parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt.

Ürügy és valódi ok a magyar hadba lépésre:

Valódi ok: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan hasznos szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől. Ha nem veszünk részt a harcban, a románok meg igen, akkor Erdély kérdésében az ő javukra dönt (visszaveszi tőlünk Észak-Erdély, vagy soha nem adja meg a dél-erdélyi területeket).

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, mert ez szolgálta azt az érdeket, hogy erre hivatkozva hadat üzenhessünk a Szovjetuniónak.

Magyarország 1941 június 27-én lépett hivatalosan a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

Harmat Árpád