A kiegyezés (1867)
A provizórium (ideiglenes állapot): A magyar diéta feloszlatása után, 1861 és 1865 közt tartott a provizórium időszaka, Anton Schmerling államminiszter vezetésével. Elhidegülés Ausztria és Magyarország között, de két esemény változtat ezen:
- Deák húsvéti cikke (1865)
- A porosz - osztrák háború, königratzi osztrák vereség (1866)
Deák húsvéti cikke (1865) [LINK - jegyzettár blog] Előzménye: Augusz Antal báró (a császár megbízottja) felkeresi Deákot a szállóján egy esetleges kiegyezésről tárgyaljanak a Pragmatica Sanctio alapjain. Pesti Angol Királynő szállóban tárgyalnak. Megállapodtak abban, hogy ha Magyarország elfogadja, hogy Ausztriával közös legyen a hadügye, külügye és az ezeket finanszírozó pénzügye, akkor jelentős önállóságot kaphat. A megbeszélés után írta meg Deák a Pesti Naplóban híres húsvéti cikkét. Lényege: Magyarország hajlandó engedi az 1848-as követeléseiből és elismerni bizonyos közös ügyeket! Válaszul menesztették Schmerlinget és újra lehetővé tették a magyar diéta működését. 1865 december 14 Schmerling leváltása, országgyűlés összehívása a kiegyezés előkészítéséhez, a 67-es bizottság kinevezése.
Miért írta alá a két ország: Ausztria azért írta alá a kiegyezést, mert nagyhatalmi befolyásának európai megtartásához szüksége volt Magyarországra. Magyarország pedig azért írta alá, mert így legalább részben önálló lehetett (maga intézhette gazdasági és egyéb ügyeit). A kiegyezés jogi alapját az 1723-as Pragmatica Sanctio jelentette, hiszen abban már összekapcsolódott Ausztria és Magyarország a közös hadügy és külügy alapjain.
A kiegyezés megkötése (1867): A diéta bizottságot hozott létre a kiegyezési törvények előkészítésére, Andrássy Gyula gróf vezetésével. A bizottság azonban eleinte nem tudott önállóságot kiharcolni. Közben kitört a porosz-osztrák háború, és elhalasztották a tárgyalásokat. A háborút Ausztria elvesztette (Königratzi vereség) és a császár végleg belátta: ha a magyarokkal nem jut egyezségre, széthullhat birodalma. A tárgyalások újraindultak és Ausztria kiegyezett Magyarországgal.
A kiegyezés keretei, eseményei:
- Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
- Kiegyezési törvények (1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)
- Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)
A kiegyezés részei: LINK
Közös ügyekről szóló rész: a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette
Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak. Rajtuk kívül közös szervként működött még a két ország parlamentje által választott 60-60 fős delegációk évenkénti közös tanácskozása (hol Bécsben, hol Pesten). A tanácskozások többnyire a közös ügyek költségvetéseiről hoztak döntéseket.
Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918
Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. (Előszentesítés: amikor a királynak előzetesen jóvá kell hagynia, hogy a magyar parlament miről tanácskozhat és hozhat törvényt.)
Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést.
Kossuth véleménye:
Cassandra levél (1867 május 28): Kossuth óva intette Deákot a kiegyezés megkötésétől. Cikke: 1867 május 28-án jelent meg a Magyarország című lapban (LINK) Kossuth május 22-én íta és legelőször május 26-án jlent meg hazánkban a Magyar Újság című lapban. Nem vették figyelembe, másnap, május 29-én az Országgylés megszavazta a kiegyezési törvényeket. A levelet Cassandra, trójai hercegnőről nevezte el az utókor, mert miként a híres ókori előkelőség, úgy Kossuth is a jövőt vízionálta. Egyikükre sem hallgattak: Priamosz trójai király lánya azt javasolta égessék el a görögök falovát, de kinevették, Kossuth is katasztrófát ósolt, mely valóban be is következett 53 évvel később (Trianonban).
[Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte - Zanza Tv]
Egyéb körülmények:
- Magyar kormány alakult (1867 február 17-én) magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
- Kiegyezési törvények (1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.)
- Királlyá koronázás (1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet)
Horvát kiegyezés (1868 nov. 17 => 1867/60 tv.)
- A nemzetiségeink közül csak a horvátokkal születik külön kiegyezés, mert ők államként kerültek hozzánk Szent László korában (1091)
- Területi autonómiát kap Horvátország, vagyis lehet saját országgyűlése
- Kormánya 4 területen szabadon hozhat döntéseket: közigazgatás, bíráskodás, oktatás, egyházi ügyek
- adók: a beszedett állami adó 45% -át maga használhatta fel
- Magyarokkal közös ügyek: hadügy, külügy, pénzügy mellett iparügyek, kereskedelem, közlekedés
- Vitatott ügyek: nyelvkérdés (horvátul: csak helyi parlament, kormány, közös minisztériumok, helyi szervei), Fijume kérdése (Budapesthez került) Határőrvidék hovatartozása (megosztották: egy része lett a horvátoké)
Nemzetiségi törvény (1868 dec. 8 => 1868/44 tv.)
Báró Eötvös József vallás és közoktatási miniszter előterjesztése. Rögzíti: Magyarországon egyetlen politikai nemzet létezik
A magyar a hivatalos nyelve az országgyűlésnek, megyei hatóságoknak, felső bíróságoknak, állami hatóságoknak
Lehet használni a nemzetiségi nyelvet: az alsó és középfokú iskolákban, egyházakban, alsó és középfokú bíróságokon
A nemzetiségek alakíthatnak egyesületeket, pénzalapokat.
