Három császár Szövetsége (1873): Porosz - orosz - osztrák összefogás Franciaország elszigetelésére. Tagjai: III. Sándor (orosz), I. Vilmos (porosz), Ferenc Józsej (osztrák). Ám ez a szövetség megbomlik a Balkán miatt, ahol Oroszország ellentétbe kerül Ausztriával (Monarchiával). 1887-ben már nem hosszabbítják meg.

Kettős és Hármasszövetség kialakulása: A Kettős szövetségben Németország volt a Monarchiával 1879-ben, majd 1882-ben Olaszország is csatlakozott mellyel megszületett a Hármasszövetség. Az olasz csatlakozás oka: Észak-Afrikában gyarmati ellentéteik voltak a franciákkal. Később, 1883-ban Románia is az összefogást választotta. A Hármasszövetség tagjai a világ újrafelosztását és a régi gyarmatosítók visszaszorítását, így Anglia, Franciaország és Oroszország meggyengítését tűzték ki legfőbb céljuknak.

Antant kialakulása: A régi gyarmatosító hatalmak közül először Franciaország és Oroszország kötött szerződést az erősödő németekkel szemben (1891), majd Anglia és Francaiosrzág léptek egymással szövetségre 1904-ben a németek afrikai terjeszkedése ellen összefogva, végül 1907-ben megszületett az Angol - orosz szövetség is. Így a három állam együttese alkotta az Antant hatalmakat.

A háborúhoz vezető ellentétek: Az első világháborúhoz vezető években, 1904 és 1914 közt öt válság élezte a végsőkig a nemzetközi feszültséget:

A világ újrafelosztásának problémája: Németország, a Monarchia és Olaszország későn kezdenek gyarmatosításokba. Ennek egyik fő oka, hogy Németország csak 1871-ben, Olaszország pedig 1861-ben jön létre így lemaradnak a jobb gyarmatosítandó területekről. (PL: India, Nigéria, Dél-Afrika, Indokína, Ausztrália, Kanada ... stb)

A szövetségeket megosztó 5 főbb konfliktus

A legfontosabb gyarmati feszültségek mellett további 4 további válság mélyítette el a válságot a két nagy szövetség között:

1. A világ újrafelosztásának követelése:  A régi gyarmatosító hatalmak (Anglia, Franciaország, Oroszország) ellenében az új feltörekvő gyarmatosítók (Németország, Olaszország, Monarchia) követelni kezdték a világ újrafelosztását.
2. Balkáni konfliktusok: Szerbia - Monarchia - Oroszország válsága Bosznia miatt. A törököket egy oroszok támogatta szerb felkelés űzte ki a Balkán nagy részéről, ám az 1878-as berlini kongresszus kiparancsolja az oroszokat, ráadásul kimondták, hogy Boszniába bevonulhat a Monarchia. Ám 1908-ban a Monarchia annektálta a területet (annexió) vagyis betagolta közigazgatásába. Következmények: 1.) Az oroszok innentől ellenségesek a Monarchiával és Németországgal szemben. 2.) Bosznia jelentős szerb lakossággal rendelkezett, így már 1878-as osztrák megszállása (okkupációja) is nagy szerb felzúdulást keltett. (Megalakul a Fekete Kéz 1901-ben.)  Ez a lépés végleg ellenséggé tette a szerbek szemében a Monarchiát. Közben a balkáni államok egy része antant-párti lett (pl. Szerbia), míg mások a Hármasszövetség mellé húztak (pl. Bulgária, Törökország).
3. Második marokkói válság (1911): Két marokkói válság volt. Az első 1904/06-ban: a német császár, II. Vilmos igényt formál a független (bár francia gyarmatokhoz közel fekvői) Marokkóra. Másodszor 1911-ben súlyosabb válság alakul ki: a német császár 1911-ben újra kísérletet tesz arra, hogy befolyást szerezzen Marokkóban: egy csatahajót küld a helyi lakosság francia ellenes felkelésének támogatására. A hajó neve: Párduc volt, a hadműveletet "Párducugrásnak" nevezte akkoriban a közvélemény. Ám az angolok és franciák újra összefogtak és meghátrálásra kényszerítették a németeket.
4. Angol-német flottaversengés: Anglia 200 éven kersztül (az 1701-1714 közt zajló spanyol örökösödési háború óta) ügyelt arra folyamatosan, hogy tengeri flottája mindig megelőzze a sorrendben őt követő két államét (ebben a korszakban a franciákét és németekét). Ez volt a "power of balance" elve = erők egyensúlya. Ám a németek azonban ezt megszegték: a századfordulón nagyarányú flottaépítésbe kezdtek, ami miatt végzetesen megromlott az angol-német viszony. Alfred von Tirpitz tengernagy vezeti a német-flottaprogramot az angolok tiltakozása mellett.
5. Revans-politika: Franciaország revansot szeretne venni Elzász-Lotaringia ügyében Németországon. A terület visszaszerzése motiválja. A területet 1871-ben Németország szerezte meg. (Később az I.vh-ban újra a franciáké lesz, majd a másodikban Hitler újra megkaparintja, végül visszakerül a franciákhoz.)

Az ábra a kialakuló két nagy hatalmi szövetséget ábrázolja alapítóikkal és csatlakozóikkal együtt, kiemelve az átállásokat:

***

Harmat Árpád