A vallások két nagy csoportja az egyistenhívő vagy monoteista vallások és többistenhívő vagy politeista vallások. (mono = egy, teosz = isten) Az ókort a politeista vallások jellemezték (a zsidó vallást kivéve) míg később a középkorra a monoteista vallások voltak jellemzőbbek (ábrahámi vallások): keresztény, iszlám, zsidó.
Politeizmus az ókori keleten
Mezopotámiában Babilon városában a Marduk vallás terjed el, más sumér városállamokban Istar -nak hódoltak. Az ókori Egyiptomban más istenek voltak:
- Napisten vagy Ré
- Ozirisz a halál, az alvilág és a feltámadás istene
- Ízisz női isten, Ozirisz felesége, termékenység, hűség és varázslás istennője
- Hórusz (sólyomisten) Ozirisz és Ízisz gyermeke
- Széth: pusztítás gonosz istene, Ozirisz gyilkosa, Hórusz ellenfele
Mumifikálás: Mivel azt hitték az egyiptomiak, hogy a lélek fenmaradásához a testnek is épségben kell maradnia, ezért bebalzsamozták a holtesteket, hogy ne porladjanak el. Ez volt a mumifikálás (előtte a belső szerveket eltávolították). A fáraók számára piramisokat emeltek és azokba temették el őket.
Görög - Római istenek
Uranosz (ég istene) és Gaia (föld istennője) fia volt Kronosz, akinek Rheától született gyermeke Zeusz. Testvérei: Hádész, Poszeidón, Héra, Déméter. Gyermekei pl: Árész, Aphrodité, Pallasz Athéné, Apollón, Arthemisz.
Monoteista vallások
A zsidó vallás: A zsidók Mezopotámiából előbb Egyiptomba vándoroltak (Kr.e. 18. század) ahol rabszolgasorba jutottak, majd innen Kánaán földjére vándoroltak (Kr.e. 13. század) Mózes vezetésével. A filiszteusokkal harcoltak és létrehozták saját államukat az első zsidó királyságot (Saul, Dávid, Salamon). Később a zsidó állam kettészakadt: Izrael, Judea.
- Tóra - Mózes 5 könyve
- Talmud - vallási és jogi előírások
- Siratófal - a jeruzsálemi első és egyetlen zsidó templom megmarad fele
- rabbi - vallási vezető
- zsinagóga - imahely
- frigyláda - Mózes kőtábláit tartalmazza
A zsidók legfőbb istene: Jahve, legfőbb szent városuk az Izraelben található Jeruzsálem.
Kereszténység
Názáreti Jézus Krisztus Betlehemben született Mária gyermekeként és egy júdeai ács, József nevelt fiaként. Az elbeszélések szerint valódi apja a Szentlélek volt. Fiatalkorát Názáretben töltötte, ahol nevelő apja nyomdokain haladva kitanulta az ács mesterséget. Harminchárom évesen viszont felhagyott munkájával és hirdetni kezdte Isten tanításait. Vándorlásba fogott, tanítványokat gyűjtött maga köré /Simon (később Péter), András (Péter testvére), Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab (Alfeus fia), Tádé, Kánai Simon, Iskarióti Júdás. / Ők voltak a 12 apostol.
Jézus életét, tanításait halála után főbb tanítványai lejegyezték görög nyelven. Ezen iratok összefűzéséből született meg a Biblia. Ószövetségből és Újszövetségből áll: előbbi a Föld és az ember teremtésétől a zsidók vándorlásáig, Mózes történetéig tart, utóbbi pedig (újszövetségi rész) szól Jézusról. Az újszövetség főbb részei az evangéliumok: Máté, Márk, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter, Júdás evangéluma, Pál apostol levelei, Apostolok cselekedetei, Jelenések könyve. A Biblia a Kisztus utáni eső században íródott. Később lefordították latinra, majd Luther Márton németre. Ma már szinte minden nyelven olvasható.
A kereszténység terjedésének fontos évszámai:
- 313 - Milánói Edictum
- 325 - Niceai zsinat
- 380 - Államvallássá alakulás (391)
Milánói Edictum: Constantinus császár szabad vallásgyakorlatot ad rendeletében a birodalomban élő keresztényeknek.
Niceai zsinat: A legfontosabb főpapi tanácskozás Constatinus idejére esett. A zsinat kanonizálja a keresztény dokumentumokat, eldöntve , hogy mely iratok, evangéliumok kerülhetnek a kereszténység hivatalos dokumentumai közé.
Később a kereszténységben többször is volt szakadás (skizma), a két legjelentősebb: 1054-ben (görög-keleti egyház megalakul) a másik 1517-ben a reformáció során, amikor Luther Márton révén kialakultak a protestáns egyházak.
Iszlám
Mohamed élete egyik időszakában megjelent előtte Gabrel arkangyal, aki Allah (Isten) szavait tolmácsolta felé. Innentől kezdve Mohamed próféta lett, azaz Allah tanításainak terjesztője. Az arabok politeista vallásvezetői vetélytársat láttak Mohamedben, és kezdetben elutasították az iszlám vallást. Mekkából el is űzték, ez volt a hidzsra (622) Mohamed futása. A közeli Medinában telepedett meg, majd megerősödve, híveivel visszatért Mekkába és kiegyezett a mekkai kereskedőkkel.
Az iszlám 5 parancsolata:
- Napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva (előtte rituális mosdás)
- Alamizsna adása a szegényeknek
- Böjt tartása Ramadán havában
- Hitvallás => Egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája + Kába kő tisztelete
- Zarándoklat => Minden muszlim hívőnek egyszer élete során el kell mennie Mekkába
Az iszlám terjedése:
Mohamed halála után a kalifák lettek az iszlám vezetői. Ám az első 4 kalifa után kettészakadt az iszlám vallás: az egyik vallási csoportot a szunniták, a másikat a síiták alkották. A síiták ragaszkodtak ahhoz, hogy a kalifák Mohamed leszármazottai közül kerüljenek ki. Az iszlám nagyon gyorsan terjedt. A 8. századra az arab hódításokkal muszlim hitű lett egész Észak-Afrika és a Közel-Kelet.
Egyéb vallások
India ősi vallását a papi kasztról brahmanizmusnak, vagy elterjedtebb szóhasználattal hinduizmusnak nevezzük. A legfontosabb tanítása a lélekvándorlás (reinkarnáció) tana. A lélek halhatatlan, és a test halála után új testben születik újjá. Olyan testben, amilyet az elhunyt az előző élete alapján megérdemelt.
A hindu vallásból alakult ki India másik nagy vallása, a buddhizmus. Alapítója egy indiai királyfi, Buddha volt (Kr. e. VI–V. század), aki nem helyeselte a kasztrendszert (mely a lakosságot úgynevezett kasztokra osztotta. Az első kasztba a papi réteg tartozott, a másodikba a katonai előkelők és az uralkodók, a harmadikba a tulajdonnal rendelkező közrendűek, a negyedikbe pedig a szolgálók.)
Taoizmus: [] A taoizmus alapját Lao-ce (Laozi) nevű kínai filozófus és költő munkája, a Tao Te King képezi. A taoizmus központi fogalma a Tao, ami annyit jelent, hogy az út vagy az elv. Hangsúlyt kap az ember és a természet harmóniája illetve a meditáció és a belső béke elérése.
