A tatárjárás (1241-1242)

Béla uralkodásának szakaszai:

• Kísérlet a királyi hatalom méltóságának visszaállítására. Korábbi birtokok visszavétele, királyi biztosok megyékbe küldése.
• A tatárjárás
• Újjáépítés a tatárjárás után

A király és a nemesek viszonya: IV. Béla idejére (1235) a királyi hatalom meggyengül, az előző uralkodók rengeteg királyi földet eladományoznak nemeseknek. Ezért IV. Béla uralma első szakaszában célul tűzte ki, hogy megerősítse a királyi hatalmat. Viszonya a nemesekkel 1235 és 1241 közt erősen megromlik, mert megpróbálja visszaszerezni a korábban eladományozott királyi javakat.

Figyelmeztető jelek:

1. A kunok felbukkanása [hódtavi képek] IV. Béla háromszor köt egyezséget a kunokkal. Az első 1239-ben születik meg a tatárok elől Európa felé menekülő ázsiai néppel. A kunok távol-keleti népesség volt, mely 1223-ban a Kalka folyónál az orosz fejedelmekkel összefogva veszített csatát a tatárokkal szemben és kezdett menekülni Magyarország felé. A kun-magyar egyezség arról szólt, hogy a magyarok befogadják a kunokat, akik ezért cserébe együtt harcolnak a magyarokkal a tatárok ellen. A magyar nemesek azért nem örültek a kunok betelepítésének, mert ezáltal IV. Béla egy csak hozzá hű katonai réteget kapott, mely akár ellenük is felhasználható lett.
2. Kijev felégetése a tatárok által 1240-ben. Ez arra figyelmezteti a magyarságot, hogy Ázsia felől nagy veszély érkezik
3. Julianusz barát utazása az Ural-vidékre, melyről hazatérve (Itáliába) megáll Budán és figyelmezteti IV. Bélát arra, hogy egy vad ázsiai sereg tart Magyarország felé. (Julinusz hittérítő céllal jár az Ural-vidéken és azért is, hogy a magyarok őseit kutassa.)

A tatárjárás eseménytörténete:

1.) A kun - magyar viszony: amikor a tatárok határaink felé közelednek, IV. Béla behívja a kunokat, akik Pest alatt táboroznak le. Ám a pesti polgárság félreérti a helyzetet és a kunokat ellenségnek, a tatárok előörseinek véli. Megölik a kunok fejedelmét Kötönyt, mire a kunok felrúgják az alkut és kivonulnak az országból. 

2.) A magyarok három csatája. Három csatában ütköztünk meg a Kárpátok több hágóján keresztül érkező tatárokkal: 1. csata Vereckei hágónál, Tomaj Dénes nádor vezetésével 2. csata Pest alatt, Csák Ugrin kalocsai érsek parancsnokságával 3. csata: Muhi csata 1241 április 11-én. Muhinál a tatárokat Batu kán és Szubotáj a magyarokat pedig IV. Béla testvére Kálmán herceg vezette. A magyarok szekérvárat létrehozva védekeztek, de a nagy vereséget szenvedtek. A csatát követően Kálmán meghalt, IV. Béla pedig elmenekült az országból az Adria parti Trau (Trogir) szigetére.

3.) A tatárok feldúlják magyar-hont és a Dunántúlt. A tatárok 1241 tavaszától pusztítják a magyarok falvait, 1241 végén átkelnek a Dunántúlra is. A két milliós magyar lakosság 1/4 -e (0,5 millió ember) pusztul el. Csak a kőből épült nagyobb várak tudtak ellenállni a mongol hadaknak.

4.) A tatárok távozása. A tatárok 1242 tavaszán váratlanul távoznak Magyarországról. Ennek valószínű oka: Ögödej nagykán halála és az a tény, hogy a tatárjárást vezető Batu kán jelen akart lenni seregével együtt a kánválasztáson Mongólia fővárosában (Karakórumban). Másik elképzelés: hatósugár elmélet, mely szerint a tatárok azért vonultak ki Magyarországról, mert túl távol esett birodalmuk központjától (ellátmány, élelmezés ...stb).

Második honalapítás

A tatárjárást követő újjáépítést azért nevezhetjük második honalapításnak, mert a teljes pusztulásból kellett újra működőképessé tenni az országot.

Az újjáépítés főbb elemei:

1.) Népesség pótlás a tatárok által leginkább pusztított vidékeken. Kunok, jászok letelepítése az alföldön. A kunok a tatárjárás kezdetét még a magyarokkal szövetségben készültek szembeszállni a tatárokkal, ám miután a pesti polgárok ellenük fordultak, elhagyták az országot. (IV. Béla a tatárjárás után hívta vissza őket és telepítette le törzseiket.) 

2.) Várépítések: IV. Béla kibékült a bárókkal is, de kikötötte, hogy királyi birtokot csak az kaphat, aki kővár építésekbe fog. Jelentős várépítések zajlanak a tatárjárást követő évtizedekben Magyarországon, mert azt a téves következtetést vonják le a magyarok (és IV. Béla), hogy a tatárok nem tudnak kővárakat bevenni. Valójában tudnak csak a mongol taktika az első támadási hullámban még nem foglal várakat. 

3.) Városfejlesztések: Ugyancsak az újjáépítést szolgálta a várospártoló politika, vagyis a király támogatta a városok létesítését, fejlesztését.

4.) Kiegyezés a nemesekkel: az 1267-es törvények újra megerősítették a nemesi kiváltságokat és közben kialakult a familiaritás rendszere. Ez azt jelentette, hogy a kisebb birtokosok önként odaadták földjeiket a nagybirtokosoknak, akik ennek fejében védelmükbe vették őket és gondoskodtak róluk. A familiáris katonailag is szolgálta hűbérurát.

A 2. honalapítás során indult meg a hazai birtokrendszer torzulása: az óriásbirtokok kialakulása tartományutak, vagy kiskirályok kezén. Az utolsó Árpád-házi királyok IV. László és III. András már csupán jelképes hatalommal bírtak, a valódi hatalom a kiskirályok kezébe került. Az Árpád-ház 1301 -ben kihalt.

Bandériumok: egy-egy földesúr zászlaja alá tartozó katonák, akik nemesi magánhadsereget alkottak.

A tartományurak időszaka

Nemesi vármegyék: IV. Béla korában a királyi vármegyék helyett nemesi vármegyék alakultak. Ezekben már nem a királyt képviselő ispán rendelkezett, hanem az adott megye nemesei alakíthattak megyegyűléseket és azok az ispánnal közösen irányították a megyét. (Kezdetben négy választott szolgabíró döntött a parasztok közti vitákban és nemesi birtokügyekben.)

Tartományurak: Olyan nagyurak voltak, akik országrésznyi birtokkal rendelkeztek, melyen királyokhoz hasonló jogkörökkel és udvartartással uralkodtak. Általában hatalmas hadseregeik voltak, saját külpolitikát folytattak, néha még saját pénzt is verettek (pl. Csák Máté). A legnagyobb tartományurak: Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kőszegi család, Kán László. 

Az utolsó Árpád-házi királyok

V. István, IV. (Kun) László és III. András hatalma már csak jelképes volt. Valójában az egyes tartományurak tőle függetlenül uralták területeiket. IV. László 1278-ban még a nagyurakkal közösen harcolt a csehek ellen (a Habsburgokat megsegítve) a Morvamezei csatában, ám később a nemesek ellene fordultak.

Kunok lázadása (1282):

A letelepített kunokat a pápai udvar megkeresztelkedésre akarta kényszeríteni, így IV. László (édesanyja Kun Erzsébet Szejhán kun fejedelem lánya) kiadta a kun törvényeket. Ám a kunok megtagadták ezek végrehajtását és fellázadtak. A király a bárókkal közösen a hódtavi csatában győzte le őket (1282-ben). 

Az Árpád-ház kihalása:

III. András 1301-ben fiúutód nélkül halt meg, ezzel kihalt az Árpád-ház. Vita kezdődött arról, hogy ki legyen az új király. Akadt cseh, bajor és nápolyi trónkövetelő is, akik mind az Árpád-ház valamilyen leszármazottai voltak. Végül egy Anjou házból származó (francia gyökerekkel bíró) nápolyi dinasztia sarja, Károly Róbert szerezte meg a magyar trónt!

Harmat Árpád