Magyar őstörténet

1.) A magyarok eredete: Eredetünkről csak feltételezéseink vannak. A nyelvészet a finnugorokra, a régészet és antropológia viszont türk elődökre utal. A türk elméletnek volt támogatója: Kőrösi Csoma Sándor és Vámbéry Ármin. Elzarándokoltak ázsiai területekre: egyikük Dzsungáriába indult, másikuk Közép-Ázsiába (Szamarkand). A finnugor elmélet híve volt: Reguly Antal, aki a reformkor idején elutazott az Ural vidékére és az ott élő népektől begyűjtött anyag alapján létrehozta a finnugor rokonság elméletét. Bizonyíték: Julianus barát utazása során a Káma folyóhoz (1236-ban) még találkozott magyart értő helyi lakosokkal.

2.) Őseink első lakhelye: Az első biztosnak látszó magyar szállásterület az Ural vidékére tehető, a Volga és a Káma összefolyásánál. Ezt a térséget Baskíriának is nevezték, vagy Nagy Magyarországnak, azaz Magna Hungáriának. A magyarok innen vándoroltak Levédiába és Etelközbe, mely a Don folyó és az Al-Duna közti térséget jelentette.

3.) Ősmagyarok Kazáriában kapcsolatba kerültek a Kazár Birodalommal.

Kazárok: A Fekete-tenger és Kaszpi-tenger közt, a Kaukázus feletti régióban élő türk népesség volt a 7-11. században. A magyarok szövetségesi viszonyt ápoltak a Kazár Birodalommal, tőlük vettük át a kettős fejedelemség rendszerét és a rovásírást.  Kettős fejedelemség: az egyik fejedelem a kende vagy kündü, a szakrális vezető volt, a másik a gyula pedig a hadjáratokat irányította.

Kettészakadt a magyarság: egy részük a Kaukázusba vándorolt (ők voltak a szavárd magyarok) másik részük a Kárpát-medence felé indult. Csatlakozás is történik hozzánk: a kazárok egyik lázadó törzse, a kabarok csatlakoztak hozzánk. Ők alkották a 8. törzset. A hét törzsfő: Árpád, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba Töhötöm. A hét törzs: Nyék, Megyer, Kér, Keszi, Jenő, Kürtgyarmat, Tarján.

4.) Levédia - Etelköz: A magyar törzsek a Don folyótól az Al-Dunáig terjedő hatalmas sztyeppei régióban nomadizáltak a Honfoglalást megelőző évtizedekben. Ez a térség volt Levédia és Etelköz, ahol a törzsek külön-külön letelepedve éltek.

5.) A magyarok életmódja a honfoglalás előtt: A magyarság 7 törzsből állt, ezek: nyék, megyer, Kér, Keszi, Jenő, Kürtgyarmat, Tarján. 1.) Életmód: A ősi magyarok életmódjára hármas berendezkedés volt a jellemző: a nomadizálás, földművelés, rablóhadjáratok indítása (zsoldban, zsákmányért). Vagyis vándoroltak, legeltettek, harcokat vívtak a "sztyeppei folyosóban". (Sztyeppei folyosó = a Bajkál tótól az Al-Dunáig terjedő terület.) 2.) Törzsek: A törzsek jelentős önállósággal bírtak (partikularizmus) a törzsek maguk dönthettek vándorlásaikról, hadjárataikról  3.) A társadalom élén a 7 törzsfő állt, alattuk voltak a nemzettség-fők, alattuk pedig a nagycsaládok vezetői. Létezett egy fegyveres felső réteg és alattuk a szegény közrendűek illetve legalul a szolgák. Rétegek: bők, ínek 4.) Vallás:  Az ősmagyarokat a sámánizmus és totemizmus illetve természetimádat jellemezte. Az ősi magyar mondák nagy része elveszett a krisztianizációs időszakban.(Ami megmaradt: Hunor és Magor, Turul madár, Fehér ló mondája.)

6.) A Kárpát-medence a honfoglalás előtt:

A Kárpát-medencében az 5-6. században még különböző germán népek éltek, például longobárdok és a gepidák. A terület lakott volt, élt több népcsoport is. Aztán 568-ban megjelentek az avarok Ázsia felől és legyőzték a germánokat. Baján kagán vezetésével elfoglalták a Kárpát-medencét. Az avar uralom 200 évig tartott, a frankok támadásáig.

800 körül a Nagy Károly vezette frankok, délről pedig a bolgárok győzték le az avarokat. A Dunántúl így a Keleti Frank Királyság része lett, délen pedig a Bolgár Birodalom egészen a Marosig uralta a Kárpát-medencét, a többi területen szórvány népek éltek (államot NEM alkotva): avarok, szlávok, germánok, pl gepidák. A frankok hűbéreseiként több kisebb szláv és morva fejedelemség is működött. Ilyen volt a felvidéken működő, Szvatopluk vezette morva állam is. 

A Honfoglalás

1.) A honfoglalás előtti kalandozások: A magyarok 830 és 895 közt már indítottak kalandozásokat Európa felé, hol frank, hol pedig morva zsoldban. Közvetlen a honfoglalás előtt a bizánciakkal összefogva harcoltunk a bolgárok ellen. Ám a bizánciak cserben hagytak bennünket (kiléptek ebből a háborúból), így a bolgárok és a besenyők egyszerre támadtak bennünket, harapófogóba fogva a magyar törzseket. A besenyő támadást egy sztyeppei láncreakció indította el: messze a Kárpátoktól, az Aral tó vidékén az arabok rátámadtak az úzokra, azok pedig a besenyőkre. Így a besenyők megindultak a Kárpát-medence felé. 

2.) A honfoglalás A bolgár-besenyő támadások elől a magyarság 895 -ben az általuk jól ismert Kárpát-medencébe vonult. A honfoglaló magyar törzsek tucatnyi hágón át érkeztek, egyidejűleg a keleti és a déli (erdélyi) Kárpátokon átkelve, például a következő hágókon keresztül: Vereckei-hágó, Uzsoki-hágó, Tatár-hágó, Radnai-hágó, Borgói-hágó, Békás-szoros, Ojtozi-szoros, Bodzai-szoros. []

A honfoglalás két szakaszban történt: első években, 895 és 899 között a magyar törzsek csak a keleti területeket foglalták el a Dunáig jutva. Ez a térség a "senki földje volt", mert sem a bolgárok, sem a frankok nem birtokolták.  VIDEO: Honfoglalás és kalandozások

3.) A Dunántúl elfoglalása: 898-ban a keleti frank uralkodó itáliai hadjáratra bérelte fel a magyar törzseket, akik Észak-Itáliai pusztításuk után hazatérőben, 900 -ban elfoglalták a Dunántúlt és a morvák lakta felvidéket is.

4.) A magyarok elleni első nagy támadás nyugatról: A bajor - német - frank uralkodók nem nézték jó szemmel a magyarok bejövetelét, és 907-ben nagyarányú támadásba kezdtek ellenünk, 100 ezres sereggel. Ám 907-ben Pozsonynál a magyarok nagy győzelmet arattak. (Pozsonyi csata: ITT) térkép

5.) Kalandozások a honfoglalás után: 895 és 970 közt zsákmányszerző céllal indultak a kalandozó hadjáratok. A magyar harcmodor a reflexíj, a tettetett megfutamodás (és oldalba támadás) illetve a váratlanság miatt 50 évig legyőzhetetlen volt. Döntő tényező: a gyors, váratlan, meglepetésszerű felbukkanás.

6.) Kalandozások vége: A magyarok eljutottak egészen az Atlanti óceánig, bejárták Nyugat-Európát. Ám 933-ban Merseburgnál I. (Madarász) Henriktől, majd 955-ben Augsburgnál I. (Nagy)  Ottótól szenvedtek nagy vereséget. Az utolsó kalandozások 970 -ben Arkadiopolisznál értek véget. Ez az utolsó vereség. Amikor 972 Géza lett a magyarok fejedelme, megszüntette a kalandozásokat, mert I. Ottó megfejtette a kalandozó magyarok elleni védekezés módját 

7.) A Német-Római Birodalom Létrehozása 962-ben történt, felbomlása: 1806 [térkép] Megalakulása: a Keleti-Frank Királyság és az Itáliai Királyság összeolvadásával.

Géza fejedelem uralkodása

Géza fejedelem 4 történelmi érdeme:

1.) Ráébred arra. hogy a magyarság csak akkor maradhat fenn, ha beilleszkedik Európába, amihez elengedhetetlen a kereszténység felvétele. Döntés azért volt nagyon fontos, mert ha nem így dönt, akkor a magyarok azon népek sorsára jutnak, akik azóta eltűntek, mert nem vették fel a kereszténységet mint a szkíták, hunok, avarok, besenyők. A kereszténység egyszerre vallás, életmód, értékrend, nyelv, adózás és közigazgatás. A kereszténység felvételével mind 6 említett tényezőben.

2.) Géza 973-ban elküldte követeit a quedlinburgi birodalmi gyűlésbe [térkép], ahol a Német Római Császárság uralkodója I. Ottó és a pápa (II. Szilveszter) előtt kinyilvánította, hogy népe szeretne beilleszkedni Európába és ennek bizonyítékaként felveszik a kereszténységet! Megkezdődött a magyar népesség nyugati hittérítőkkel való kereszténységre térítése. (Ekkoriban történt a Pannonhalmi bencés kolostor alapítása is: 996-ban.) 

3.) Géza harmadik fontos döntése fiának Vajknak a megkeresztelés volt (István néven).

4.) Negyedik lényeges döntés: rokoni kapcsolatra lép a bajor herceg: Liudolf Henrik (későbbi: II. Henrik császár) családjával amikor István elveszi Henrik húgát Gizellát 996-ban (a kölni dómban). Henrik: 895-től bajor herceg, 1002-ben német király, 1014-ben császár.

Szent István uralkodása

Szent István uralkodásának kezdete:

Gézát 997-ben fia követte a fejedelmi székben, de a primogenitúra elvét Koppány nem fogadta el, mondván, hogy ő következik a szeniorátus elve szerint.

• Primogenitúra = A keresztény, európai országokra jellemző öröklési rend, melyben mindig az elsőszülött fiú utód következik a trónon.
• Szeniorátus = A sztyeppei nomád népekre jellemző öröklési rend, melyben az uralkodásra kiválasztott család legidősebb, vezetésre alkalmas férfi tagja következik a fejedelmi székben. (Ilyen volt a mongoloknál is, ahol a kurultáj döntött.)

Koppány Veszprém mellett ütközött meg István seregével 997-ben, ám veszített. (István seregeit egy Vecellin nevű német lovag vezette, Koppányt is ő maga ölte meg a csata során.)

Koronázás: 1000 karácsonyán történt, a világi hatalmat szimbolizáló lándzsát III. Ottó császártól, a koronát II. Szilveszter pápától kapta István. Ez a két motívum jelenik meg Szent István pénzein is: az egyik oldalon a lándzsa (lancea regis - király lándzsája felirattal) a másikon a korona (regia civitas - királyi város). 

Az Államalapítás

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

• Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
• A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
• Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

Egyházrendszer megteremtése: Az országban Szent István alatt 8 db püspökség és két érsekség jött létre, majd halála után még két püspökség alakult. Ezzel Magyarország függetlenné vált a német birodalmi egyháztól. Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csnád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is 

Világi közigazgatás, vármegyék kialakítása. Összesen 30 db vármegye jött létre. A vármegyék központja a királyi vár volt, élén az ispán állt. (Megyésispán = a megye központját jelentő vár ispánja.) Bíráskodott, a megye seregét vezette és adót szedett! Az ispánok felett a nádor állt, ő volt a király helyettese, a királyi tanács vezetője. Fontosak voltak még a szerviensek, a királyt szolgáló vitézek. Birtokaikat szolgálati időre kapták a királytól.

Törvények megalkotása: a lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a 10 falunkénti templomépítések elrendelése, a kötelező misékre járás bevezetése, az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.

Trónutódlás kérdése: Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban fiatalon (1031-ben) meghalt (egy vadászaton). Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.

Szent István uralkodásának vége:

Szent Istvánnak élete utolsó éveiben még egy nagy problémával is meg kellett küzdenie. Új dinasztia kerül a Német-Római Birodalom élére (Liudolf-ház helyett Száli-ház). akik már nem rokonai Istvánnak. Így II. Konrád császár 1030-ban megtámadja Magyarországot. Ám a német seregeket legyőzték a magyarok és "felperzselt föld taktikájával" kiűzték őket. 

Harmat Árpád