A Bizánci Birodalom: Kialakulása 395-re nyúlik vissza, amikor Theodosius római császár kettéosztotta a Római Birodalmat és a keleti feléből az 5. századra létrejött Bizánci Birodalom. Központja Bizánc volt, melyet a középkorbna alapítójáról Constantínusról Konstantinápolynak is neveztek.

A birodalom jellemzői:

• A Bizánci Birodalom görög nyelvű volt és a görög kultúrát hordozta
• Nyílt önkényuralom jellemezte, a császárt három szervezet segítette: a hadsereg, a keresztény egyház és a hivatalnoki réteg.
• A 7. és 9. század közt két szomszédos terület támadta Bizáncot: az arabok keletről és bolgárok nyugatról. Végül mindkettőt visszaverték. 
• A harcok miatt alakul ki a "Thema-rendszer": A hadsereg katonái nem pénzben kapnak fizettséget, hanem földben. Letelepítik őket, és közben katonáskodnak is.
• Bizánc fénykora: X - XI. század (900 - 1100), amikor valódi európai nagyhatalom és kezében tartja a Balkánt, Dél-Itáliát illetve ázsiai területeket.

Fontos bizánci császárok: 

I. Justinianus bizánci császár (527 - 565) idején, 529-ben rögzítik az első nagy joggyűjteményt neve: Corpus Iuris Civilis. Magyar vonatkozású császárok: VI. (Bölcs) Leó: 886-912 (Híres műve: a Taktika, mely megemlíti a vándorló magyarokat a honfoglalás előtt) és VII. (Bíborban született) Konstantin: 913-959, ő írta híres művét, melyben szó esik a magyarokról: A birodalom kormányzásáról (De Administrando Imperio). Fontos még: II. Baszileosz (976-1025) a bolgárok legyőzője. I. Manuel (1143-1180), III. Béla támogatottja (16 éves korától 24 éves koráig).

Egyházszakadás:  1054 június 16-án Umberto di Silva Candida (Humbertus) bíboros a Hagia Szophia-templomban tartott Istentisztelet alatt a nyilvánosság előtt Kérullariosz Mihály eretneknek eretneknek nyilvánította és kiközösítette követőivel együtt. A pátriárka azonnal szinódust hívott össze, amelyen elítélték a kiközösítési bullát és szerzőit. (Pápák: IX.Leo (1054 áprilisáig, majd 1055-től: II. Viktor)

Így kölcsönösen kiátkozták egymást, majd bekövetkezett az egyházszakadás (1054): A kereszténység két ágra szakadt: római katolikusra és görög-keleti ortodoxra.

A két egyházszervezet és vallási irányzat összevetése kiemelten fontos és megtanulandó. Kérdésként előfordulhat a számonkérésen és az érettségi anyagában is. 

A Frank Birodalom

A Frank Állam kialakulása: A Frank Állam a Római Birodalom idején jött létre, amikor a germánok közé tartozó frank törzsek megtelepedtek a mai Franciaország északkeleti részén (a Rajnán átkelve). A frankok első uralkodói dinasztiája a Meroving volt, egy Merovech nevű fejedelem után elnevezve (uralkodott: 448-457). A letelepedett frankok idővel összeolvadnak a helyi lakosokkal, a gallokkal, így jön létre a francia nép. A frank törzsek egyesítője: Klodvig 486-ban.

A Frank Állam jellemzői:

• Kereszténység, hűbériség, grófságok rendszeréből állt.
• A 6-7. századra a hatalom négy majordomusz (udvarnagy) kezébe kerül. Ezek birtokolták az ország 4 nagy területét.
• A Karoling család első nagy majordomusza: Martell Károly, Poitiersnél (732-ben) megmenti az országot a támadó araboktól. 

A majordómusz területek: Austrasia, Neustrasia, Aquitania, Burgundia

Nagy Károly birodalma:

Martell Károly fia III. Pippin 751-ben a pápával (Zakariás) alkut kötve lesz az első karoling király. Az alku lényege: a frank hadsereg elűzi Róma alól, a pápát fenyegető longobárdokat, cserében a pápa királlyá teszi III. Pippint és családját. (Az utolsó meroving király, III. Childerich kolostorba vonul.) Pippint Szent Bonifác érsek - pápai áldással - szenteli királlyá Soissons-ban (751 novembere).

• III. Pippin fia Nagy Károly hódításokba kezd, létrejön a Frank Birodalom.
• Nagy Károly legyőzi a szászokat, bajorokat, avarokat, hispánokat
• Kr.u. 800 december 25-én császárrá koronázzák Rómában

Frank uralkodók:

Martell Károly, III. Kis Pippin, Nagy Károly, Jámbor Lajos

Uralkodási idők szerint:

• Martell Károly: 718-741 (714-től: Austrasia majordomusza, 718-től minden terület közös majordomusza)
• III. (Kis) Pippin: 741-768 (741-től 751-ig csak Neustria majdordomusa, öccse vezeti Austrasiát, 751-től király)
• Nagy Károly: 768-814
• Jámbor Lajos: 814-840

A Frank Birodalom felbomlása:

Nagy Károly unokái felosztják egymás közt a 843-as verduni szerződésben: II. Kopasz Károly, Német Lajos és I. Lothár. Később ezt megerősíti a Merseni szerződés 870-ben (itt már nincs Lothar földje, viszont létrejön az Itáliai Királyság [II. Lothár]. Végül a Ribemonti szerződés (ebben már Burgundia is szerepel).

Létrejön: Nyugati Frank Királyság, Keleti Frank Királyság, Lotharingia

Némer-római Birodalom:

962-ben átrendeződés történik, új államok születnek: a Nyugati Frank Királyságból létrejön Franciaország, a Keleti Frank Királyság pedig Itáliával egyesülve (I. Ottó révén) létrehozza a Német-római Birodalmat. 

A Német-Római Birodalom jellemzői: legnagyobb részét nagy önállósággal bíró német fejedelemségek alkotják (Brandenburg, Szászország, Bajorország), melyek időről-időre császárt választanak. A birodalom egészen 1806-ig áll fenn.

Meroving => Karoling => Capeting Dinasztiák Franciaországban

Uralkodóját mindig választják. Szabályozás: 1356 Német Aranybulla: leírja, hogy innentől 4 tartományi és 3 egyházi vezető közül kerülhet csak ki a birodalom császárja. (Ezek: cseh király, szász választó-fejedelem, brandenburgi választófejedelem, rajnai palotagróf)

Harmat Árpád