Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:

• Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
• Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
• Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
• A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk (így a képviselők egy része a pártlistákról, másik része pedig egyéni választókerületekben győzve juthat az országgyűlésbe)
• Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.

Az alkotmány

Magyarország alaptörvénye (alkotmánya) demokratikus berendezkedést biztosít. A demokratikus berendezkedés feltételei: népfelség elve, vagyis a törvényalkotás parlament kezébe helyezése (a hatalom forrása a nép); szabad pártalakulások, plurális gazdaság (szabad vállalkozás-alapítás), polgári szabadságjogok biztosítása (pl: szólásszabadság, sajtószabadság, vallásszabadság) 

Az alaptörvény államunk felépítését, működésének szabályait, elveit és jelképeit tartalmazza. Benne van, hogy az államunk legmagasabb szintű közméltósága a köztársasági elnök (5 évre választják), aki inkább jelkép, mint valós hatalmi tényező. A legfontosabb vezető a miniszterelnök, akit a választásokon győztes pártok jelölnek és a parlament választ meg 4 évre (az újabb választásokig). A miniszterelnök vagy kormányfő a miniszterek munkáját koordinálja. Rendszerint a legfontosabb gazdasági-politikai területek élén minisztériumok állnak, így van például nemzetgazdasági, földművelésügyi, honvédelmi, igazságügyi és belügyminisztérium is. (Jelenleg 7 minisztérium van)

Közjogi méltóságok: 

A legfontosabb döntések meghozatalában és az ország vezetésében legnagyobb szerepet betöltő beosztások:

• köztársasági elnök (államfő) 5 évre a parlament választ, vétójoga van, a hadsereg főparancsnoka, kitűzi a választásokat
• miniszterelnök (kormányfő) a végrehajtó hatalom feje, a minisztertanács elnöke
• Országgyűlés elnöke: ügyel a házszabályok betartására
• az Alkotmánybíróság elnöke (Alkotmánybíróság = a törvényeket ellenőrzi alkotmányossági szempontból)
• a Magyar Nemzeti Bank elnöke a pénzügyi rendszert vezeti, alapkamatról dönt, 6 évre nevezi ki a közt.elnök
• a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) elnöke: fellebbezési ügyekben végső döntést hoz
• a legfőbb ügyész: az intézmények működésének törvényességét felügyelő ügyészi rendszer feje
• vezérkari főnök a magyar hadsereg vezetésében segíti a honvédelmi minisztert
• alapvető jogok biztosa: a hatóságok tevékenysége ne sérthesse az emberek alkotmányos jogait
• az Állami Számvevőszék elnöke: a Számvevőszék a parlament pénzügyi ellenőrző szerve, a költségvetés végrehajtását ellenőrzi, elnökét a parlament 12 évre választja. []

Közigazgatás: Az államhatalomnak (országgyűlés és kormány) alárendelt szervezet és szabályrendszer, mely az állam működését segíti. Fontos elemei a önkormányzatok, vármegyék.

Választási rendszder:

Magyarországon úgynevezett vegyes választási rendszer van érvényben, vagyis a 4 évenkénti parlamenti választásokon pártokra és egyéni képviselőjelöltekre is szavazunk. (Két szavazólapot töltünk ki.) Jelenleg 199 tagú a parlament (2014 óta ennyi) +1 nemzetiségi képviselő is van. Megoszlás: 106 képviselő egyéniben, 93 pedig pártlistákról kerül az országgyűlésbe. A parlamentbe csak az a párt küldhet képviselőt, akire legalább 5% szavaz (listán). Legutolsó választás: 2022-ben volt (nyert a Fidesz), a következő 2026 -ban lesz. (Választások)

Parlamentünk típusa: egykamarás munkaparlament (bizottsági munkák és plenáris ülés). Történelmünk során korábban többnyire kétkamarás volt a parlament (pl: reformkor, Horthy-kor) vagyis létezett felsőház vagy főrendi ház is. Sok európai országban ma is kétkamarás parlament a jellemző (pl: Anglia, USA)

Költségvetés: 

A központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait előre megtervező dokumentáció, mely egy-egy ország esetében meghatározza az államháztartást. A költségvetés bevételi oldala: az ország lakossága által befizetett adók, vámok, illetékek összege. A költségvetés kiadási olda: Minden ország fordít a védelmére (hadsereg), államadósságának törlesztésére illetve állami alkalmazottainak fizetéseire és az állami beruházásokra. Állami beruházás például az útépítés, állami fizetést kapnak például a tanárok, rendőrök, kórházi orvosok, katonák ... stb.