A dualizmus időszakában (1867-1918) a pártok szerveződése a kiegyezéshez való viszonyulásra épült. Ugyanakkor a korszak végén (1890-1918) megjelentek már a világnézeti pártok is. A korábban már tanult legfontosabb pártok mellett (mint Nemzeti Munkapárt, a Konzervatív Párt vagy Függetlenségi Párt) 6 további párt jutott szerephez.

1.)Szociáldemokraták:

Elsőként 1890-ben jött létre a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP), melynek első vezetői a Népszava újság szerkesztői voltak. Első elnöke: Engelmann Pál Gábor.  Nem tudtak parlamenti pártáá válni, mert a szigorú cenzus miatt a bázisukat jelentő munkásság nem szavazhatott. Így legfőbb céljuk az általános választójog kimondása volt. Nem tudtak jelentős népszerűséget elérni mert a parasztság és a nemzetiségi rétegek gondjaira nem tudtak megoldási javaslatokat kidolgozni.

2.)Keresztényszocialisták:

XIII. Leo pápa 1891-ben adta ki enciklikáját, melynek címe: Rerum novarum (Új dolgok). Ezzel létrejött a keresztényszocialista mozgalom. Magyarországon Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök volt képviselője. 

3.)Gazdapártok:

Nagyatádi Szabó István alapítja meg 1909-ben az első hazai kisgazdaspártot. Ennek neve: 48-as és Függetlenségi Gazdapárt. Általános választójogot és földosztást követeltek. 

4.)Polgári Radikálisok:

A polgári értelmiség pártja volt 1914-től. Újságjuk neve: Huszadik század, vezetőjük: Jászi Oszkár. Foglalkoztak a nemzetiségi kérdésekkel is, fő követelésük az általános választójog volt.

5.)Polgári Demokraták:

Csak 1900-ban hoztak létre saját pártot a polgári demokraták Vázsonyi Vilmos vezetésével. Tagjai leginkább a budapesti polgárságból került ki. Ők is főleg az általános választójogot akarták elérni.

6.) Kommunisták:

A legelső kommunista párt Magyarországon, a Kommunisták Magyarországi Pártja volt (KMP) Kun Béla vezetésével. Magalakulás: 1918 november 24. Komolyabb szerepet csak a Tanácsköztársaság idején tudtak szerezni (1919-ben), majd annak leverése után illegalitásba kerülnek végig a Horthy-korszakban (1920-1944). 

Harmat Árpád