2024. november 15. írta: Töritanár__

12.5.4 Rendszerváltás Magyarországon

A rendszerváltozás fogalma: A Magyarországon 1985 –től megindult és az 1990 –es szabad választásokkal részben befejeződött, békés eszközökkel végbement politikai folyamatot, amely a kommunista hatalom diktatórikus jellegű egypártrendszerét, illetve az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdálkodását átalakította többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és magántulajdonra épülő piacgazdasággá, magyarországi rendszerváltozásnak nevezzük.

Röviden: Hazánk történelmének fontos eseménysora, amely az 1989-es évehez köthető leginkább és amely a korábbi évtizedek szocialista egypártrendszerét vértelen módon, békés eszközökkel változtatta többpártrendszerré és valódi demokráciává.

A Kádár-korszak utolsó évtizede (ismétlés):

A 70 -es évek közepétől az ország lakossága még ugyan teljes mértékben élvezte a szociális biztonság előnyeit, ám a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében megkezdődött a hitelek folyamatos felvétele, az ország titokban tartott eladósítása. Közben megindult az ellenzék megszerveződése is: titkos kiadványok (úgynevezett szamizdat irodalom) kezdett terjedni, például: Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival.

Később, 1985-re aztán a kommunista rendszer is "puhulni kezdett", amikor a Szovjetunió élére a reformer Mihail Gorbacsov került. Az új orosz vezető egyszerre kezdett a Szovjetunió átalakításához és a hidegháború tárgyalásos lezárásához.

A rendszerváltás első eseményei []

Előbb 1985 júniusában Monoron, majd 1987 szeptemberében Lakitelken, Lezsák Sándor házában találkoztak a hazai ellenzék népi és urbánus vezetői, értelmiségi alakjai. A lakitelki találkozón született meg a Magyar Demokrata Fórum (MDF) is 1987-ben.

Az utolsó egypárti, de már némileg reform körülmények között megtartott parlamenti választásokra 1985 júniusában került sor. Ennek során már 40 ellenzéki képviselő is mandátumhoz juthatott. Ez a parlament alkotta meg később, 1988/89 során a rendszerváltás törvényeit, 58 jogszabályát.

Az 1988-as esztendőben sorra alakultak Magyarországon a pártok, így például a FIDESZ (1988.03.30), az SZDSZ, a Független Kisgazda Párt, majd 1989-ben a KDNP és végül az állampártból az MSZP (1989.10.09.)

Kádár félreállítása, a reformkomunisták előretörése:

Az állampártban (MSZMP) 1988 -ra a reformkommunisták kerültek többségbe. Legjelentősebb képviselőik: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső voltak. Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988 május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án.)

Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 októberében egy tehetséges reformernek kellett átadnia a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 október 7 és 1990 május 23 közt miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit. (A miniszterelnöki címet már 1988 november 24-én megkapta, de 1989 október 7-ig a döntés a pártfőtitkár, Grósz kezében volt.)

A rendszerváltás megvalósítása és törvényei: [video]

Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván. Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel. Ezzel létrejött a Nemzeti Kerekasztal (1989 június 13.).

Az ellenzék és a régi vezetés együttműködése alatt született meg a rendszerváltást lehetővé tevő két első fontos törvény, a Társasági törvény (1988 október 10.) és az Egyesülési törvény (1989 január). Ezek révén lehetővé vált a vállakozások szabad alapítása és pártok létrehozása. Vagyis a magyar gazdaság és politikai élet plurálissá vált. (Vége lett az egypárt-rendszer és tervgazdálkodás korának.)

A rendszerváltás két fontos eseménye:

1.) Nagy Imre újratemetése: Az 1956-os forradalom hősének Nagy Imrének az újratemetésével (1989 június 16.) egyértelművé vált: Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát és rehabilitálta Nagy Imrét. Orbán Viktor beszéde

2.) Páneurópai piknik: A Németh kormány külügyminisztere, Horn Gyula 1989 augusztus 19-én az osztrák vezetőkkel (Alois Mock osztrák külügyminiszterrel) közösen megnyitotta a vasfüggönyt Sopronnál és lehetővé tette 23 ezer keletnémet állampolgár nyugatra "menekülését". Ezzel a világ számára is megüzente hazánk: új korszakba lépett Magyarország.

A harmadik köztársaság kikiáltása és az első szabad választások:

A magyar parlament 1989 őszén sorra fogadta el és öntötte törvényi formába a Nemzeti Kereskasztal javaslatait, többek közt Magyarország új alkotmányát is (Az 1949 évi XX. törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény). Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke.

Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett. Négyigenes népszavazás: 1989 november 26-án négy kérdésre várt igen válaszokat azoktól, akik támogatták a rendszerváltást. A 4 kérdés a köztársasági elnök megválasztására, a munkásőrség feloszlatására, az állampárt pénzügyi elszámoltatására és a munkahelyeken való pártműködésre vonatkozott.

Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:

Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk (így a képviselők egy része a pártlistákról, másik része pedig egyéni választókerületekben győzve juthat az országgyűlésbe)
Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.

A rendszerváltás révén Magyarország egy új korszakba lépve lezárta az egypárti kommunista diktatúra 43 éves időszakát (1947-1990) és a piacgazdaság, illetve többpártrendszer fenntartásával szabad, szuverén országként Európa teljes jogú államává vált.

A rendszerváltás tananyag fogalmai

1.) szamizdat
(a rendszerváltás előtt, titokban nyomtatott, kommunistákat kritizáló újságok, röpiratok)
2.) Mihail Gorbacsov
(a Szovjetunió utolsó vezetője, aki 1985-től engedélyezte a rendszerváltási folyamatokat)
3.) Lakiteleki találkozó
(a redszerváltó magya ellenzék 1987-es találkozója Lezsák Sándor Kecskemét közeli házában)
4.) Lezsák Sándor
(a rendszervbáltás akaró ellenzék tagja, az 1987-es lakilleki találkozó házigazdája)
5.) Németh Miklós
(a rendszerváltás idején, a rendszerváltást segítő miniszterelnök)
6.) Pozsgay Imre
(a rendszerváltást segítő MSZMP politikus)
7.) reformkommunisták
(olyan MSZMP vezetők, akik rendszerváltást, demokratizálódást, többpárt rendszert akartak)
8.) Grósz Károly
(a Kádárt leváltó MSZMP vezető, 1988-ban)
9.) Ellenzéki Kerekasztal
(1989-ben a rendszerváltást rögzítő törvények előkészítését végző csoport, mely ellenzéki pártok vezetőiből állt)
10.) Nemzeti Kerekasztal
(a rendszerváltó törvényeket végső formába öntő csoport, melynek tagjai az Ellenzéki Kerekasztal + MSZMP vezetők + szakszervezetek)
11.) a rendszerváltás két legfontosabb törvénye
(Egyesülési tv és Társasági tv a szabad vállalkozás és párt alapításról - 1988 október és 1989 január)
12.) Horn Gyula
(rendszerváltó Németh kormány külügyminisztere)
13.) Páneurópai picnic
(a vasfüggöny átvágása, 1989 nyarán, Sopron közelében, Horn Gyula részvételével)
14.) a 3. köztársaság kikiáltása
(1989 október 23 -án Szűrös Mátyás által)
15.) Göncz Árpád
(a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök, 1990-2000 közt)
16.) Antall József
(a rendszerváltás utáni első magyar min.elnök, MDF politikus)
17.) Négiygenes népszavazás
(1989 november 26-án a köztársasági elnök megválasztására, a munkásőrség feloszlatására, az állampárt pénzügyi elszámoltatására és a munkahelyeken való pártműködésre vonatkozott)