Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a nagy földrajzi felfedezések után zajlottak  a16. században. Ekkor még csak főleg Spanyolország és Portugália terjeszkedett. Később újabb államok is gyarmatokat szereztek. A gyarmatokkal egy-egy ország jelentős bányakincsekhez juthatott, mezőgazdasági termékeket szerezhetett és eladhatta ott az őslakosoknak saját késztermékeit. A gyarmatok gazdaggá tehették anyaországaikat.

Gyarmatosító hatalmak 

Az 1850-es évektől az első világháborúig Európa országainak egy része fokozott gyarmatosításba kezdett. Ekkoriban zajlott Afrika és India gyarmatosítása is.

• Visszaszoruló gyarmatosító hatalmak: Spanyolország, Portugália. Ezek az 1800-as évek elején elvesztették gyarmataik többségét (pl: Dél-Amerikát).
• Régi gyarmatosító hatalmak: Anglia (minden kontinensen), Franciaország (legfőképp Észak-Afrikában), Oroszország (Kaukázus, Közép-Ázsia, Szibéria), Hollandia (Indonéz szigetvilág), Belgium (Kongó, Afrikában)
• Új gyarmatosító országok: Németország (1871-től), Olaszország (1861-től).

Nagy-Britannia

Az ipari forradalom Angliából indult ki, és az 1850-es évekig a leggyorsabb fejlődést is Anglia produkálta. Később Németország és az USA leelőzték Nagy Britanniát. Míg 1840-ben még a világ-kereskedelm 45% -át birtokolta Anglia, addig 1870-re ez a szám 32% -ra csökkent. (Vele szemben az USA esetében 11% -ról 23% -ta rörtént a növekedés.)

Anglia az 1800-as évek elején azzal küzdött, hogy munkássága választójogot követelt magának (chartista mozgalom). Később, 1867-re megtörtént a választójog kiszélesítése, majd 1884-re létrejött az általános választójog is. Közben politikai váltógazdaság: konzervatívok (toryk) és liberálisok (whigek) váltották egymást a kormányon. Komoly problémát jelentett az ír kérdés is: Írország mint legközelebbi gyarmat elszakadást akart. (Közben éhínség az ír szigeten, és nagyarányú kivándorlás az USA -ba.)

Az angolok gyarmatbirodalma a századfordulóra 30 millió km2 lett! Főbb területeik: Kanada, Afrikában a Kairó-Fokváros vonal, India és Ausztrália. Ezek közül a legfontosabb India volt, melyet 1849-re tudott teljesen megszerezni Anglia, mégpedig két okból: modern fegyverei voltak + kijátszotta egymás ellen az egymással is viszályban álló helyi maharadzsákat.

Problémák Indiában: éhínségek, szipojfelkelés (1857), mely az angolokat szolgáló helyi katonák lázadása volt és búr háborúk (1899-1902) Dél-Afrikában élő európai telepesek lázadás a brit uralom ellen

Franciaország

1830-tól kezdett nagy arányú gyarmatosításokba. Első nagy jelentőségű gyarmata az Afrikában fekvő Algéria lett, melyet 1830 és 1871 közt tudott megszerezni és egészen 1962-ig francia területként működött.

Több százezer francia polgár telepedett le Algériában és fordítva: algériaik százezrei Franciaországban.

A francia gyarmatosítás további célpontjai és megszerzett területei a következők voltak: Indokína (Vietnám-Laosz), Madagaszkár, Csendes-óceáni szigetek. 

Németország gyarmatai

Harmat Árpád