A Magyar Királyság és Erdély jellemzői

Erdély: Már a honfoglalástól kezdődően fontos határvédelmi terület volt a keletről, Ázsia irányából érkező sztyeppei nomád népek (pl besenyők) ellen. Ezért kaptak kiváltságokat az Erdélyben élő székelyek is (védték a királyságot). Később vajda állt mindig Erdély élén, akit a magyar uralkodó nevezett ki (zászlósúri méltóság volt a vajda cím).

Fordulópontot jelentett a fejedelmi rangra emelkedés 1570-ben, a speyeri egyezményben. Az egyezményt Habsburg Miksa császár (Ferdinánd fia) kötötte János Zsigmonddal (Szapolyai János fiával). Az alkuban: János Zsigmond lemond magyar királyi címéről cserében Miksa elismeri erdélyi fejedelmi rangját és Erdély határait. 

Erdély jellemzői a török időkben:

• Főváros és fejedelmi központ: Gyulafehérvár
• A fejedelem mindig választott személy, a tisztség nem öröklött cm
• A fejedelmi tanács dönt a fejedelem személyéről, de szultáni jóváhagyás is kellett mindig (ez a szultáni athname - kinevező okirat)
• Erdély történelmében 1570 és 1711 között mindig két párt befolyásolta a fejedelmet és a fontos döntéseket: a törökös párt és az osztrák párt.
• Vallási sokszínűség jellemezte Erdélyt: a székelyek katolikusak, a szászok evangélikusok, a románok görög-keletiek, a magyarok körében pedig a református és unitárius vallás volt a jellemző.
• Tordai országgyűlés 1568-ban vallásszabadságot adott Erdélynek a legfőbb egyházak számára. A székelyek vallása katolikus, a szászoké evangélikus, a románok vallása görög-keleti. Az erdélyi magyarok körében több vallás is volt (katolikus, evangélikus, unitárius).

Fontosabb fejedelmek

• Báthory István: 1571-1586 Erdély első választott fejedelme
• Bocskai István: 1605-1606 Egy felkelés vezetője ami az osztrák megszállás ellen irányult
• Bethlen Gábor: 1613-1629 Az ő uralkodására esett Erdély virágkora
• Rákóczi György: 1648-1660 Erdély romlásának ideje, amikor a szultán megbüntette Erdély a fejedelem engedetlenségéért. 

A 15 éves háború és a Bocskai szabadságharc (link)

A Tizenötéves háború (1591-1606)

Boszniában a török határon álló Sziszek vára miatt tört ki az ellenségeskedés a Ausztria-Magyarország és a törökök között 1591-ben. Ekkor a vár eleste miatt II. Szelim nagy hadjáratot indította  a Dunántúl ellen és egészen Győrig tört előre. (Győr eleste:1594 szeptembere) Válaszul Pálffy Miklós a nógrádi várakat veszi vissza, Bocskai István pedig Gyurgyevónál veri meg a törököt (1595). Emellett létrejön a Szent Liga vagy Prágai Szövetség (1593) Ausztria, Magyarország, Havasalföld, Erdély és Moldva részvételével.

A mezőkeresztesi csatában azonban (1596 október 26-án) győznek a törökök, így Erdély és Báthory Zsigmond kilép a szövetségből és visszatér a török hűségére. Válaszul 1600-ban Ausztria megszállja Erdélyt és kizsákmányolja, vallási elnyomást alkalmazva. Innentől két szálon folytatódnak az események: egyrészt a Királyi Magyarország tovább harcol a török ellen, másrészt viszont Erdély a Királyi Magyarország és Ausztria ellen indít harcot. 

Bocskai szabadságharc (1604-1606)

A hajdúk kérik fel Bocskai István főnemest, hogy az élükre állva űzze el az osztrákokat Erdélyből. (Hajdúk = hajtók, a 15. századi birtokos nemesek által parasztságból kiemelt marha-terelők, akik idővel a nemesek katonáivá váltak.) Az összefogás sikeres lesz: Bocska hajdúserege nem csak Erdélyből de egy időre még a Felvidékről is kiűzi az osztrákokat.

A Bocskai szabadságharc okai:

Sérelmek Erdélyben, az osztrák megszállást követően: vallási elnyomás (katolicizmus erőltetése), beszállásolások, vagyis a helyi lakosságnak kellett eltartania a megszálló sereget és felségárulási perek, melyekben a nemességet mondvacsinált perekkel zaklatták, hogy elvehessék birtokaikat. Bocskai is elszenvedi. Habsburg elnyomók hadvezérei: Giorgio Basta generális és Giacomo Belgiojoso kassai főkapitány.

Harcok a szabadságharcban: Innentől az események két szálon futnak: egyrészt folytatódik a 15 éves háború a Dunántúlon és a Felvidéken, másrészt harc kezdődik Erdély és a Királyi (Habsburg) Magyarország között. A 15 éves háborúban török kézre kerül előbb Eger (1596) majd Kanizsa (1600), de Erdélyben Bocskai arat győzelmeket.

Legelső csata Erdélyben: 1604 október 15-én Álmosd - Diószeg között győz a Bocskai vezette hajdúsereg. (Hajdókapitányok: Lippay Balázs, Németi Balázs és Szilassy János) Nem sokkal később, 1604 november 11-én bevoul Kassára. Közben viszont Basta november 17-én Osgyán, november 28-án pedig Edelény mellett mér vereséget a hajdúkra, de a meginduló hajdú-ellentámadás egészen Rimaszombatig jut előre. Felszabadítja az egész Felvidéket. A gyors sikerek láttán az erdélyiek 1605. február 21-én Marosszeredán fejedelmüknek ismerték el Bocskait. Április 20-án a szerencsi országgyűlésen a magyarországi rendek is fejedelmükké választották. 1605. novemberében Lalla Mehmed nagyvezír a szultán nevében díszes koronát küldött Bocskainak, ő azonban - bár a koronát nem küldte vissza - nem koronáztatta meg magát, mert nem akart végleg szakítani a Habsburgokkal.

Békekötések (1606 június 23):

Zsitvatoroki béke zárja le a 15 éves háborút, Bécsi béke pedig a Bocskai szabadságharcot, mindkettő 1606-ban. Bécsi béke: 1606 június 23. II. Rudolf - Bocskai közt.  Bécsi békében Bocskai eléri Erdély terület-gyarapodását és annak garanciáját az osztrákoktól, hogy a Felvidéken nem alkalmaznak vallási elnyomást.

A szabadságharc után Bocskai hálából a hajdúknak ad egy egész országrésznyi területet, kiváltságokkal. Ez lesz a későbbi Hajdúság, Debrecen alatt.

Zsitvatoroki béke: 1606 november 11. I. Ahmed szultán II. Rudolf között. A török nagyobb várakkal gazdagodik (mint Kanizsa és Eger), viszont  a Magyar Királyság visszaszerzi a nógrádi várakat (Felvidéken). 

Erdély virágkora

Virágkornak tekintjük azt az időszakot, amikor egy tartomány vagy ország békés fejlődést mutat és történetének legsikeresebb időszakát éli. Ez Erdély esetében Bethlen Gábor (1613-1629) és I. Rákóczi György (1630-1648) uralkodására esett.

Bethlen Gábor 1613-ban lett Erdély fejedelme és 16 évnyi uralkodása alatt végig hű marad a szultánhoz, felvirágoztatta Erdélyt

1. Bethlen megteremtette Erdély saját iparát német iparosok behívásával
2. Megtöltötte a fejedelmi kincstárat azzal, hogy állami monopóliummá tette a marha, méz, vas és viasz kereskedelmet.
3. Merkantilizmus jellemezte gazdaságpolitikáját. Vagyis: nyersanyag be, késztermék ki.
4. Erdély hadseregét a 30 éves háborúban Ausztria ellen küldte. Győzelmeket aratott a Felvidéken. Nicholsburgi béke (1621)
5. Bethlen fejlesztette az oktatást Erdélyben, pl.: gyulafehérvári főiskola alapítása.
6. Bethlen után 1630-1648 közt következett I. Rákóczi György, aki folytatta Bethlen ország-fejlesztő politikáját, így tovább virágzott Erdély. Ő is részt vett a 30 éve háborúban (Linzi béke 1645).

Erdély bukása: II. Rákóczi György idején a szultán (IV. Mehmed) megbüntette Erdélyt és II. Rákóczi Györgyöt engedetlenségéért, hiszen szultáni engedély nélkül támadta meg Lengyelországot. II. Rákóczi 1660 nyarán Várad ostrománál hal meg. A büntetés során a török had felperzselte Erdély területét.

Zrinyi Miklós harcai a török ellen:[link]

Zrínyi Miklós: A szigetvári hős dédunokája, horvát bán, főúr a török-ellenes harc legfőbb alakja, költő. Szeretett volna nádor lenni, de 1655-ben helyette Wesselényi Ferencet választja meg a pozsonyi diéta. Terve a török kiűzésére: Habsburg segítség nélkül a II. Rákóczi György vezette Erdéllyel összefogva kiűzni a törököket. Terve azonban nem sikerül, mert II. Rákóczi György meghal váradon 1660-ban.

Az 1663/64 -es háború: Előzménye, oka, hogy a szultán (IV. Mehmed) sérelmezi Zrínyi új várait, melyek szerinte megszegik a zsitvatoroki békét. Másrészt vádolja a Királyi Magyarországot azzal, hogy támogatta II. Rákóczit, amikor ellene szegült. Mindezek miatt Köprülü Ahmed vezetésével a törökök a Magyar Királyságra támadnak 1663-ban és szeptember 26-ra beveszi Érsekújvárt.

Zrínyi harcai: A híres téli hadjáratban (1664 január 21 - február 15) Zrínyi betört a Hódoltságba és felégette Eszéknél a drávai fahidat. Hatalmas károkat okoz ezzel a törököknek, mert itt vezetett át legfőbb útvonaluk Magyarországra.(A híd felégetése: 1664 február 2)

Bár Zrínyit kinevezik főparancsnoknak, egyúttal cserben hagyják várait az osztrákok, mert Bécs védelmére gondolva inkább a Rába folyó mentén rendezkednek be védelemre. Így a Rábától délre eső várak (éppen Zrínyi várai) védtelenek maradnak. Zrínyi megsértődik és inkább lemond (le is váltják) majd visszavonul birtokaira.

A törökök közben a Rába folyóig törnek és a szentgotthárdi csatában 1664 augusztus 1-én az új fővezér, Raimundo Montecuccoli győz a török felett. Alig 10 nappal később, 1664 augusztus 10-én Ausztria érthetetlen módon megköti a vasvári békét. A magyarok felháborodnak. Ausztria indoka a békére: a Franciaország felől érkező veszély (XIV. Lajos).

Zrínyi Miklós 3 hónappal a békekötés után, 1664 november 18-án birtokain hunyt el vadász-balesetben [vadkan sebzi halálra]. Örököse öccse: Zrínyi Péter lesz. 

Zrínyiek - Rákócziak - Thököly kapcsolata: Zrínyi Péter lánya, Zrínyi Ilona feleségül ment I. Rákóczi Ferenchez. Közös gyermekük lesz II. Rákóczi Ferenc (a későbbi szabadságharcos). Ám I. Rákóczi Ferenc korán meghal, Ilona pedig Thökölyhez megy másodszor feleségül. Így Thököly lesz a kisgyermek (II. Rákóczi Ferenc) nevelőapja (14 éves koráig). 

Élet a Hódoltságban

Vilayetek, azon belül szandzsák tartományok és azon belül nahijék voltak. A Hódoltság területén kettős adózás volt a jellemző: vagyis adót kellett fizetni a török felé és a magyar földesurak felé is. A törökök a defterek (adóösszeírások) alapján többféle adót szedtek:

•  Harádzs (dzsizje) nem muszlimok adója
• Kuburi-pénz, azaz rendkívüli hadiadó
• Szpáhik (török földesurak) adója (kapuadó)
• Bégnek fizetendő 10-ed (egyházi 10-ed helyett)
• Állami robot (hadiszállítások, erődítések)
• Hivataloknak adott „kötelező” évi ajándék

D O L G O Z A T

II. Lajostól - Vasvári békéig (1516 - 1664)

Habsburg ellenes mozgalmak

Ausztria ellenes mozgalmak a XII. században:

• Wesselényi összeesküvés(1669) Előtte fontos dinasztikus esküvő: Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc között 1666 március 1. Zrínyi Miklós halála után (1664 november 18) a magyar főnemesek felkelést szerveztek Ausztria ellen, Wesselényi Ferenc nádor vezetésével (1667 március 23-án meghal), mert úgy érezték, hogy az osztrákok cserben-hagytak bennünket. Ám az összeesküvés korán lelepleződik. Kivégzik Frangepán Ferencet és Zrínyi Péter is. I. Rákóczi Ferenc megússza a büntetést, mert megvásárolja a szabadságát. A felkelés megtorlásaként az osztrákok felfüggesztik alkotmányos jogainkat, mint az országgyűlések tartása, nádorválasztás, vármegyék szabad működése, kormányszerveink szabad működése. Helytartót küldenek hazánkba (kormányzói jogkörre): Johann Caspar von Ampringen.
• Thököly Imre vezette kuruc-mozgalomAusztria ellen (1682-1685) Crux = kereszt = kuruc. Dózsa György keresztes lázadóinak nyomdokain haladnak, vagyis felkelnek az elnyomók ellen. Thököly és kuruc, bujdosó katonái egy időre kiűzik az osztrákokat a Felvidékről. Három esztendőre 4 részre szakad az ország (Thököly fejedelemsége 1682-1685 között létezett.)

A török kiűzése

Török támadás Bécs ellen: A szultán, IV. Mehmed (1648-1687) úgy gondolja, hogy a Török Birodalom képes egy sikeres Ausztria elleni hadjáratra. Ám tévesen méri fel a helyzetet. A téves helyzetértékelés oka: valójában ekkor már a Török Birodalom gyenge 3 okból: korrupció, szolgálati birtokok rendszere és a hadi-fejlesztések hiánya. (Korrupció: a török pasák hivatali ügyeikben saját gyarapodásukat nézték, szolgálati birtok: ezeket nem fejlesztették, hiszen nem örökbe kapták őket.)

A szultán mégis megtámadja Ausztriát, amikor Kara Musztafa és Murád Giráj kán vezetésével óriási had vonult a Duna két partján Bécshez, melynek védelmét Rüdiger Starhemberg és Lotaringiai Károly vezette. A 120 ezres oszmán sereg 1683 július 19-én fogott Bécs ostromához. Szeptember 2-án elesett a külváros ekkor azonban megérkezett a császárral szövetséges Sobieski János, lengyel uralkodó 30 ezres hada, mely felszabadította Bécset! 

Kahlenbergi csata: 1683 szeptember 12-én Bécs mellett a lengyel - osztrák - német sereg (keresztény haderő) nagy győzelmet arat a törökök felett. 

A török kiűzésének első szakasza: A törökök kiűzése 16 évig tartott (1683-1699). Ennek első szakaszában XI. Ince pápa erős keresztény szövetséget szervezett a török ellen. Ez volt a Szent Liga (1684). Tagjai: Ausztria, Lengyelország, Velence és egyes német tartományok (Bajor, szász). A pápa rászorította XIV. Lajost egy 20 éves fegyverszünet megkötésére a Habsburgokkal, így Ausztria koncentrálhatott a török elleni harcra.

A Thököly kezén lévő Felvidék 1685-ben esett el, amikor a kuruc vezér emberei átálltak az osztrákok oldalára. Thököly elmenekült és végül Törökországban halt meg. Buda 78 napos ostrom után, 1686 szeptember 2 -án került újra keresztény kézre. Összesen 145 éven keresztül volt török kézen.  

1687-re Magyarország túlnyomó része a Délvidék kivételével felszabadult a török uralom alól. Döntő csata zajlott Nagyharsánynál, melyet "második mohácsi csatának" is hívnak és Lotaringiai Károly győzelmével zárult.

A török kiűzésének második szakasza: A harcok 1688-ra befejeződhettek volna, ám XIV. Lajos megszegve korábbi ígéretét, megtámadta Ausztriát. Emiatt a császár seregeit nyugatra kellett küldeni, és a török elleni harcok elhúzódtak. Köprülü Musztafa erőskezű nagyvezérként a fegyelem megerősítésével újjászervezte a török hadakat és ellentámadásokat kezdett. Újra török kézre került Belgrád.

Utolsó nagy csaták:

• Nagyharsányi csata (1687) Második Mohács
• Szalánkeméni csata (1691) - itt hal meg Köprülü Musztafa
• Zentai csata (1697) - Savoyai Jenőszétveri a délvidéki török seregeket

Békekötés: A karlócai béke 1699 -ben lezárta a török háborúk korát. Ám annak, hogy a törököket Ausztria űzte ki, ára volt. A magyaroknak az 1687-es pozsonyi országgyűlésen le kellett mondaniuk szabad királyválasztó jogukról és el kellett fogadniuk az örökös Habsburg uralmat. Innentől a Habsburgok férfiága adta a magyar királyokat, és a magyarok lemondtak az Aranybulla ellenállási záradékáról. 

A karlócai békében Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult. (A fenti térképen látható a Temesköz elhelyezkedése mely még egy ideig török kézen maradt a karlócai béke után is.)

A török idők vége tehát: 1699, Karlócai béke! 

Harmat Árpád