A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor - középkor - újkor "felosztás" szerint.) Az emberiség sajátos korszaka volt, melyhez a legtöbben koszos utcákat, lovagokat, járványokat és nyomort társítanak. Valójában nem is járnak messze az igazságtól.

A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:

• saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
• jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
• közös földekre (erdő, legelő, halastó ... stb)

Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.

A föld használatáért pedig szolgáltatásokkal tartoztak. Egyrészt a királynak, másrészt a földesúrnak, harmadrészt az egyháznak adóztak. LINK

Jobbágyi szolgáltatások

A jobbágyi szolgáltatások három formában és három irányban érvényesültek: 

1. Terményjáredék => amikor a jobbágy haszonnövényben és haszonállatban (gabonában vagy csirke, esetleg disznó átadásával) fizetett adót
2. Pénzjáradék => amikor a jobbágy pénzben teljesítette adókötelességét
3. Munkajáradék => amikor a jobbágy ingyenmunka elvégzésével adózott

Az említett adónemeket elsősorban a földesúr felé irányultak, de pénzjáradékban részesült a király is, terményjáradékban pedig az egyház. De nézzük tételesen a jobbágyi terheket, pontosan milyen szolgáltatásokra kötelezték a földműves parasztságot a középkorban és az újkorban.

A jobbágyi szolgáltatások (röpdolgozati anyag):

1. Földesúrnak teljesítendő munkajáradék vagy robot (servitum) 1504-ben évi pár napról havi egy napra növelték, majd 1514 után heti egy nap lett. Mária Terézia Úrbáriumában (1767-től) heti egy nap igás-, vagy heti két nap gyalogrobot volt előírva!
2. Földesúrnak teljesítendő kilenced (nona) 1498-ban kiterjesztették a nemesektől földet bérlő városiakra is!
3. Földesúrnak fizetendő pénzjáradék (cenzus) évente kétszer tavasszal (Szent György napján) és ősszel (Szent Mihály napján)
4. Földesúrnak adandó ajándék (munera) évente három alkalommal kellet adni, de 1514 után már havonta járt a földesúrnak. (Többnyire: csirke, disznó, egyéb jószág formájában.)
5. A királynak fizetendő füst-, vagy telekadó. Állami adó volt, melyet közvetlenül a királyi kincstárba kellett befizetni.
6. A királynak fizetendő hadiadó (subsidium), melyet évente egyszer - nagyon ritkán kétszer is beszedtek.
7. Az egyháznak fizetendő papi tized (latinul: decima vagy dézsma), terményszolgáltatás volt a püspök és egyházmegye felé.
8. Háziadó (latinul: domestica) a nemesi vármegyék felé teljesítendő adónem, a kési újkortól kezdődően
9. Őröltetésért fizetendő díj. (Gabonát csak a földesúr őröltethetett, amiért fizenie kellet a parasztnak)
10. Egyéb terhek: beszállásolás (idegen katonai csapatok parasztoknál elhelyezése), forspont, kötelező ingyen fuvar (eseti jelleggel, leginkább a király felé teljesítve).
11. Másodszedésre kivetett adó
12. Költözés joga: 1492 előtt bármikor lehetséges volt, ám 1492 után csak kijelölt napokon, szolgabírói engedéllyel költözhettek másik földesúr földjére.
13. A földesúr földjén történő szabad vadászat, madarászat joga 1504 után tiltva lett
14. Mezővárosok adófizetésénél a kollektív befizetés jogát 1500 körül megvonták, helyette: személyenként kellett adózniuk

A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!

A középkori parasztság

• Életkörülmények - magas adók, rossz életkörülmények
• Nagy pestis járvány 1347 Kaffa városát a Krímben, mongolok ostromolják. Ők terjesztik el.
• A parasztfelkelések - A százéves háború előtt és alatt volt legjellemzőbb: XII - XIV. század közt.

Technikai forradalom a középkor hajnalán (Tk. 82)

Újítások a középkor hajnalán, VII - IX. század között:

• Nehéz-eke
• Szügyhám (a római nyakhám helyett)
• Többnyomásos gazdálkodás, vetésforgó
• Szél- és vízi malmok

Az újítások hatása: sokkal több élelmiszer, javuló körülmények, nagyobb népesség Európában.

A két és háromnyomásos gazdálkodás: 

A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.

Középkori nemesség

A középkori társadalom kiváltságos rétege. Jellemzők:

• Nemesség csak a társadalom 5-10%-a (arányuk Európán belül változott)
• Király által adományozott örökbirtok, nemes-oklevél, címer,
• Az uralkodókkal szembeni joguk alapján: abszolutizmus vagy rendi dualizmus
• Ha báró, grófi, hercegi cím is, akkor főnemes (arisztokrata)
• Nemesi kiváltságok: föld-birtoklás, adómentesség, jobbágy-tartási jog, fegyverviselési jog, királyhoz fordulási jog, úriszéki jog (bíráskodás a jobbágyok felett)

Hűbériség:

A középkort végig-kísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.

Polgárság

Polgárság: Mindazon rétegek tartoztak ide, akik nem földből éltek és nem tartoztak az egyházakhoz sem. Vagyis a nemesség, jobbágyság és papság kivételével a polgárságba tartozott a maradék lakosság. Kereskedők, iparosok, később értelmiségiek. Pl: kovácsmester, kocsmáros, kereskedő, orvos.

• Megjelennek a városok
• A városok külön jogokat szereznek maguknak pl önkormányzatiság. Magyarországon 3 várostípus alakul ki: bányaváros, mezőváros, szabad királyi város => a mezővárások felett földesúr, a szabad királyi városok felett csak a király rendelkezett. Városoknak adományozott jogok: vásártartási jog, árumegállító jog.
• Megjelennek a céhek => érdekvédelmi, szakmai és városvezetést meghatározó szervezetek
• Kialakul a három nagy távolsági kereskedelmi útvonal => Levantei útvonal (Ázsia felé), Hanza útvonal (Észak Európában, Balitikum-Flandria közt) és Champagne útvonal (Franciaországban, összekötötte a kettőt.)

Társadalom:

A tipikus középkori feudális társadalomban a parasztság volt a legnagyobb réteg, mindenhol 75-85%-os aránnyal. A polgárságot ekkoriban a kereskedők, iparosok, városlakók alkották de alig 10%-ot jelentettek csupán, hasonlóan az uralkodó réteghez, mely a nemességet és az egyházat jelentette szintén 5-10%-os aránnyal:

Európa új államai

A kora-középkori Európa teljesen átrendeződött a Nyugat-Római Birodalom bukása után. Új királyságok születtek, melyek közül a Frank Királyság lett a legerősebb Európa keleti részén a Kelet-Római Birodalom még sokáig (egészen 1453-ig, az oszmánok ostromáig) fennállt Bizánc néven.