2024. október 29. írta: Töritanár__

0.1 Az ókori kelet és Egyiptom

A Föld első fejlett területei a ma Közel-Kelet néven emlegetett térségben alakultak ki: Egyiptom, Mezopotámia, Fönícia, Trója, Kréta. Ezek mellett Ázsiában az Indus-völgy kultúra illetve a kínai civilizáció volt jelentős. Térkép (gimitori blog)

Közel-keleti terület és a Nílus vidéke az emberi civilizáció egyik bölcsőjeként fokható felé, mert az első városállamoknak és az első birodalmaknak adott helyet. [LINK] Ezek a következők voltak:

sumér városállamok
Akkád-Birodalom
Egyiptom,
Asszír Birodalom,
Óbabiloni Birodalom (Hammurapi)
Újbabilóni Birodalom
Perzsa Birodalom
Föníciai városállamok.

Az időszámítást a mára általánossá váló keresztény időszámítás szerint alkalmazzuk. Ennek legfőbb kiindulópontja Jézus születése. Ehhez igazítunk ma minden évszámot:

Mezopotámia

A Tigris és az Eufrátesz folyók közti terület (ma Irak, a Közel-Keleten). Nevének jelentése is "folyóköz". Ezen a területen az ókor kezdetén (Kr.e. IV. évezred) sumérok lakta városállamok alakultak. Pl: Ur, Uruk, Umma, Nippur, Larsa és Babilon. Öntözéses földművelés jellemezte, melyben sok ember munkáját kellett megszervezni és összehangolni.

Jellemzők:

Papkirályok, szűk katonai és papi vezető réteg, közrendű szabadok, házi rabszolgaság
Despotizmus -- az uralkodók hatalma korlátlan és isteninek tartott
Templomgazdaságok, zikkuratok alkotják a városállamok központját. Innen irányítják a várost és vallási-gazdasági központ is egyben
A sumér városállamok egymással is háborúztak
Vallás: politeizmus ami többistenhit és volt még a monoteizmus, ami egyistenhit (mint a kereszténység, a zsidó vallás és az iszlám). Az ókorra a politeizmus volt jellemzőbb (a suméroknál, görögöknél és még a rómaiaknál is politeizmus volt a jellemző)
Kialakul a sumér ékírás agyagtáblákon

Mezopotámia korszakai, államai és birodalmai:

Egymástól független sumér városállamok kora (Kis, Ur, Uruk, Umma, Lagas, Larsa, Nippúr, Gudea, Eridu)
Uruk kora, Gilgames király alatt (Kr.e.2650 körül) -- Gilgames eposz írja le, az első írott forrás
Umma fénykora (Kr.e. 2350 körül) Lugalzaggiszi alatt
Akkád Birodalom kora [link] Sarrukin király idején, aki meghódítja északról, Agadei városából kiindulva Mezopotámiát. Az Akkád Birodalom volt az első birodalom a történelmben.
Úr városának fénykora, a III. Úri dinasztia idején (Kr.e. 2100 körül)
Óbabiloni Birodalom és Hammurapi uralkodása
Az egyiptomi Újbirodalom és a hettiták vetélkedése
Az Asszír Birodalom fénykora
Újbabiloni Birodalom fénykora
Óperzsa Birodalom fénykora

Óbabiloni Birodalom és Hammurapi:

Babilon városában kerül hatalomra Kr.e. 1800 körül és ő hozza létre az Óbabiloni Birodalmat. Híres volt törvénykönyve, melyet egy 2,25 m magas diorit kőoszlopra vésetett fel. (Mai helye: Párizs, Louvre). A törvények elve a szemet-szemért, fogat-fogért elv és a társadalmi rétegek szerint eltérő szigor.

Egyéb ókori keleti birodalmak [LINK]

Hettita Birodalom: a mai Törökország területén alakult ki. Kr.e. 1595-ben leigázta az Óbabiloni Birodalmat
Föníciai városállamok: Türosz, Szidón, Büblosz. A Földközi tenger keleti partján. Fejlett kereskedő városállamok, a mai betűírás első létrehozói. Türosz hajósai alapítják Karthagót a későbbi Róma legfőbb riválisát.
Izrael: az Egyiptomból Kánaánba vándorló zsidó törzsek hozzák létre Izrael Királyságát Kr.e. 1030-ban (Saul). Főváros Jeruzsálem. Nagy királyaik: Dávid és Salamon.
Asszír Birodalom: Assur városában kialakuló, majd hódító katonaállam. A meghódított területek lakosságát saját területeire deportálta és munkára kényszerítette. Fénykora: Kr.e. 8-7. század (Assur-ban-apli). Az asszírok egy időre az egész Közel Keletet meghódítják, még Egyiptomot is (Kr.e. 664) Új fővárost építenek: Ninive. A médek győzik le Kre. 612-ben.
Újbabiloni Birodalom: Csak alig 70 évig állt fenn (Kr.e. 610-540). Létrehozója: Nabu-kudurri-uszur, vagy Nabukodonozor). Függőkertek, zsidók elhurcolása.
Óperzsa Birodalom: A perzsák legyőzik az Újbabiloni és Méd Birodalmat is. Jellemzők: szatrapiák, posta szolgálat, kőutak, egységes súly-mérték rendszer, aranypénz
Indus-völgyi civilizáció: A Kr.e. 3-2. évezred fordulóján az Indus folyó völgyében jött létre. Öntözéses földművelés, bronz eszközök, kővárosok (Mohendzsodaro), derékszögben épült utcákkal. Kaszt-rendszer: brahmanák (papok), ksatriják (katonai előkelők), vaisják (közrendűek), súdrák (szolgálók). Maurja Birodalom (Kr.e. III. század), Asóka király. Brahmanizmus és buddhizmus (lélekvándorlás)
Kínai Császárság:Az első kínai császár: Csin Si Huang-ti (Kr.e. 221-210), Han dinasztia. Kínai nagyfal építésének megkezdése. Porcelán, selyem, kínai képírás, papír, puskapor. Vallások: Kung-fu-ce, Lao-ce (taoizmus)

Az ókori Egyiptom

Egyiptom a Nílus folyó mentén helyezkedik el, Afrika északkeleti részén, az ókori kelet nagy birodalmaitól messzebb, tőlük nyugatra. Az egyik első, fontos civilizációs központ volt, mely már a Krisztus előtti 4. évezredben fejlett kultúrával rendelkezett.

Egyiptomban is öntözésre, öntözőcsatornákra volt szükség a földműveléshez, tehát meg kellett szervezni a közös munkát. Ez a közösen végzett munka kényszerítette arra az ókori egyiptomiakat, hogy fejlettebb társadalmat hozzanak létre: földművesekkel, munkásokkal, munkavezetőkkel, írnokokkal, katonákkal, papi réteggel (termésért imádkozókkal), legfelsőbb vezetővel.

Társadalmi rétegek:

Rabszolgák, földműves szabadok, írnokok, fegyveresek, papok. A fáraók hatalma kezdetben korlátlan és despotikus, később már a papok és a főpapok korlátozták őket.

Az archaikus korban (Kr.e.3000 - 2700) két állam létezett: Alsó-, és Felső Egyiptom. Az első fáraó Ménész volt, 2900 körül egyesítette a két államot. A fáraók despotikus hatalmúak voltak Despotikus hatalom: amikor az uralkodó teljhatalommal vezeti országát és istenségként tisztelik. Rétegek: papság, hivatalnok-írnokok, közrendű szabadok.

Az óbirodalom korában (Kr.e.2700-2200) épültek az első piramisok Gízában. Legnagyobb a Kheopsz piramis, 135 méter magas, 230 méteres egy-egy oldala a földnél és átlag 12 tonnás kövekből áll. Örzője az oroszlán testű, ember fejű Szfinx. LINK A piramisokat a fáraók számára emelték és nyughelyük is lett.

A középbirodalom korában (Kr.e. 2060-1780) a papság és a kormányzók (nomoszok) nagy befolyást szereztek, a birtokok már nem szolgálati földek, hanem saját tulajdonú birtokok.

Az újbirodalom korában (Kr.e.1550-1000): hükszoszok támadtak Egyiptomra, a központ Théba lett. Hódításokat kezdett az ország, elterjedt a rabszolgaság. II. Ramszesz uralkodása volt Egyiptom fénykora. Harcokat folytatott riválisukkal a Hettita Birodalommal. Az Amon-papság megerősödik

A tengeri népek támadása söpörte el Kr.e.1200 körül meggyengíti a térség nagyhatalmait, elsöpri a Hettita Birodalmat. Később Asszíria majd a Perzsa Birodalom utána Nagy Sándor végül a rómaiak hódítják meg Egyiptomot.

Vallás, kultúra

Vallás: a napistent imádták, a neve Ré volt és ember testű, sólyom fejű alakban ábrázolták.Későbbi neve: Oziris, felesége: Ízisz. Egyéb istenek: Hórusz, Széth. LINK (vallás).

A fáraókat és főpapokat elhalálozásuk után mumifikálták (tartósították) mert hittek abban, hogy még életre kelhet. LINK (blog)

Hieroglif írás megfejtője 1824-ben Jean Francois Champollion.

Városok: Théba, Memphis, később Alexandria