A hidegháború [LINK]

A hidegháború fogalma: Az 1946 és 1991 közti időszakban az akkori két nukleáris szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió - illetve szövetségi rendszereik (NATO és a Varsói Szerződés) - között kialakult, tényleges háború nélküli, de a harmadik világháború veszélyét (és az atomfegyverek bevetését) folyamatosan magában hordozó ideológiai, fegyverkezési, kulturális, gazdasági, és politikai összecsapást illetve rivalizálást nevezzük hidegháborúnak.

Kétféle datálás:

• 1946 -  1989 /1991
• 1947 - 1989 / 1991

Kezdete: Fultoni beszéd (Churchill 1946 március 5) vagy Truman doktrina meghirdetése (1947 március 12.) Vége: Berlini fal lebontása (1989 november 9) vagy a Szovjetunió felbomlása (1991 december 26.)

A szembenállás kezdete:

A II. vh. végén a Szovjetunió és az USA még baráti, szövetségesi viszonyt ápolt a közös ellenség Németország legyőzéséért. Ám 1946 március 5-én Winston Churchill fultoni beszédében már a Szovjetunió nem barát, hanem ellenség. A beszéd háttere: a szovjetek a háború után, a nyugati országokban, titokban támogatni kezdték a kommunista pártokat.

Kialakul két katonai tömb: 1949-ben a NATO, az USA vezette nyugati szövetség (Észak Atlanti Katonai Szerződés Szervezete), főbb tagjai: USA, Kanada, Anglia és 1955-ben a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés, főbb tagjai: Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország.

A hidegháború kezdete

Német válság: Mivel a második világháború végén a keletről támadó szovjet front és a nyugatról érkező szövetséges front (angol, amerikai haderő) középen találkozik, Németország két területre fog tagolódni: egy szovjet megszállási zónára és egy nyugati részre. [ÁBRA]. A két övezet közt ellenségeskedés kezdődött 1948-ban. A válság egészen 1961-ig elhúzódott, 3 csúcspontja:

1. Az 1948/49 -es válságban a nyugati zónákat egyesítik, mire Sztálin lezáratja a Nyugat-Berlinbe vezető utakat (légihíd létesül)
2. Az NSZK belép a NATO ba, mire 1955-ben létrejön a Varsói Szerződés
3. Berlini fal építése 1961-ben a nyugati rész köré, egészen 1989-ig áll. A fal lesz a hidegháború szimbóluma.

A fegyverkezési verseny: 

• A két szövetséges tábor a hidegháború alatt versengett abban, hogy kinek van több és korszerűbb fegyvere. A versengés akkor lett igazán veszélyes, amikor mindkét tábor rendelkezett atomfegyverrel.
• Az USA 1945-től, a Szovjetunió 1949-től rendelkezett atomfegyverekkel.
• Vasfüggöny: a szovjet érdekszféra és a nyugati érdekszféra közti határvonal.

Truman doktrina:

Harry Truman amerikai elnök (1945-1953) a Kongresszusban 1947 március 12-én elmondott híres beszédében kifejtette, hogy az USA-nak fontos elemi érdeke támogatnia Európa még szabad népeit abban, hogy elhárítsák az agresszív kommunista terjeszkedést. George Marshall USA külügyminiszter bejelentette: a doktrina szellemében az USA pénzügyileg támogatni fogja Európa szabad népeit (a nyugati államokat). Ez volt a Marshall-terv Válaszul a Szovjetunió megalaította a KGST -t (Költcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) a keleti-szovjet övezet országainak!​

Nagyobb hidegháborús konfliktusok

A hidegháború alatt, 1947 és 1989 közt 5 nagyobb válság zajlott. Ezek során a világ nagyon közel kerül egy új világháború esélyéhez. Ám a szovjet és amerikai vezetők végül mindig meg tudtak egyezni egymással, a vasfüggöny ellenére. Az öt hidegháborús válság: koreai háború, szuezi válság, berlini fal, kubai rakétaválság, vietnámi háború! [Hidegháborús konfliktusok listája: LINK]

1.)Koreai háború (1950-1953) LINK

Ez a háború 1950 és 1953 közt zajlott a Koreai félszigeten. A kis ázsiai félsziget északi részéről ugyanis a szovjetek, déli részéről pedig az amerikaiak űzték el a japán hadsereget. Északon létrejött a kommunista Koreai Köztársaság Kim Ir Szen vezetésével, délen a kapitalista Korea. Végül az északiak 1950 nyarán lerohanták délt. A harcokba észak oldalán a szovjetek és kínaiak, dél oldalán az amerikaiak avatkoztak be. Előbb az észak fölényeskedett, egészen a a félsziget déli csúcsán lévő Puszan városáig űzték a déli sereget, majd az amerikai beavatkozás és Douglas MacArthur tábornok visszatolta az északiakat a kínai határig. Ekkor viszont Kína küldött erősítést az északiaknak. Végül 1953 nyarán tűzszünet jött létre, nagyjából azon a vonalon, ahol 1945-ben is volt a határ. Békekötés máig nem történt.

2.)Szuezi válság (1956): Egyiptom elnöke Gamal Nasszer szovjet segítséggel államosította a Szuezi csatornát, mely a nyugati hatalmak számára kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal volt. Anglia, Franciaország és Izrael válaszul háborút indítottak Egyiptom ellen. Végül Hruscsov kijelentette: világháborút kezd, ha nem hagyják békén Egyiptomot. A válságnak része volt az 1956-os forradalom is: Hruscsov egyszerre követelte a nyugatiak távolmaradását Egyiptomtól és a forradalmi Magyarországtól.

3.)Berlini fal (1961): LINK 

Berlin városa 1948 után 13 éven keresztül két zónára oszlott: egy nyugat barát zónára és egy oroszok megszállta övezetre. Ezek közt csak gyér elválasztó vonal létezett. Ám 1961-re tömegessé vált az átszökés az orosz övezetből nyugatra. Ezért 1961 augusztus 13-án Hruscsov elrendelte egy fal felépítését. A 28 éven keresztül, egészen 1989-ig fennálló 3,5 méter magas fal 160 km hosszan kanyargott a városban. (80 embert lőttek agyon a 28 év alatt, a fal átmászásakor.)

4.)Kubai rakétaválság (1962): LINK 

Kuba szigetén 1959-ben Fidel Castro és Che Guevara forradalma után egy szovjet-barát kommunista rezsim alakult ki. Három évvel később a szovjetek Nyikita Hruscsov parancsára titokban rakétákat telepítettek Kubába, melyek fenyegették a nagyon közeli USA területét. Ám 1962 október 14-én egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. A hírre óriási pánik tört ki Amerikában. John F. Kennedy elnök az amerikai flottával körbezáratta Kuba szigetét (vagyis blokád alá vette). Közel állt a helyzet az atomháborúhoz,mely 13 napon keresztül fenyegette a világot: 1962 október 14 és 28 között. Az amerikaiak az ENSZ előtt nyílltan is bebizonyították fényképekkel a világnak, hogy a szovjetek valóban atomrakétákat telepítettek Kubába. A szovjetek ezt mindvégig tagadták. A válság mégis végetért, mert a két szuperhatalom végül megállapodott egymással: a szovjetek elviszik a rakétákat és cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt. Ez lehetővé tette, hogy a két nagyhatalom vezetője közvetlenül tudjon beszélni időnként egymással (elkerülendő egy hasonló veszélyes helyzetet).

5.)Vietnámi háború (1957-1975): LINK.

Vietnám 1885 -re Franciaország gyarmata lett. Később, a II. világháborúban Japán hódította meg. A háború után visszatért a francia uralom, de 1945 szeptemberében a vietnámiak önálló országot kiáltottak ki és harcot kezdtek a franciák ellen. Ezt a harcot végül 1954-re Vietnám nyerte (csata: Dien Bien Phu), a franciák távoztak. Ekkor azonban Vietnám kettészakadt:  Északon kommunista köztársaság jött létre, délen nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955 ben háborút kezdett egymással, melyben 1960-tól az USA is beavatkozott a déliek oldalán. Az északi átal támogatott, de délen harcoló kommunista haderőt VIETKONG -nak hívták. A harcok 1960 és 1973 közt Amerika fokozott részvételével zajlottak (1968-ra fél millió amerikai harcolt az országban).

A háború sajátosságai: 1.) helikopter-háború az USA részéről, mivel az őserdők miatt csak ezekkel kerekedhettek felül a vietnámiakon - kedvelt típus: Huey UH1 2.)  alagútrendszerek alkalmazása a vietnámiak részéről Dél-Vietámban 3.) Ho Si Minh ösvény (északról délre,a szomszédos Laosz államban, melyen utánpótlást juttattak délre.

A háború vége

Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnámból. Fontos volt az amerikai tüntetések szerepe (hippi mozgalom). Később az amerikaiak távázása után 1975-re Észak-Vietnám győzött Ho Si Minh vezetésével. Egyéb vezetők: amerikai főparancsnok: William Westmoreland, vietnami parancsnok: Nguyen Giáp LINK (csaták) 

Film: Platoon (1:03 - 1:13)

Egy történelmi jelentőségű fotó története: LINK

Harmat Árpád